Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY 229 az álláspontja, h. a kedvezményes tarifának szerződésileg- való 1875: XXXVII. biztosítását követelheti, felp ellentétes álláspontjával szemben t. cz. helyesnek elfogadtatik. Minthogy pedig a 33966/99. számú pót- 159. §. tárgyalási jkv szerint a felek megegyeztek abban, h. a késedelmi Helyi érdekű kamat mennyisége 1896. jul. 16. napjától, mely naptól, a jelen vasút alapiitélet megállapítása szerint, alp. a fizetésben késedelmesnek te- tása. kintendő, a tőkefizetésnek napjáig 1993 forintot tesz ki, és minthogy az 1868 : XXXI. t.-cz. 4. §. értelmében a lejárt és beperelt kamat után kamat jár, a melynek kezdőpontja azonban csak a perindítástól számíttatik; ennélfogva a tsz. alp.-t 1993 frt, mint lejárt és a jelen ítélet szempontjából tőkének tekintendő kamat fizetésére és ezután a perindítástól folyó törvényes kamat fizetésére kötelezte (99. ápr. 14. 33966 ). —Curia: Hhagyja a benne kifejtett indokoknál fogva és azért, mert az alp. törvényhatóságnak E) a. becsatolt és a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium • nak V. a. csatolt leiratával jóváhagyott határozatában nincs feltétel gyanánt kikötve, h. a mszavazott segélyösszeg csak a mszerzendő kölcsönből lesz kifizetendő, és mert másrészt a hozzájárulási határozatban megállapított fizetési határidők a kormányhatósági jóváhagyás bekövetkezte előtt lejárván, az alp. törvényhatóság 1896. jul. 16. napjától kezdve, mint a mely napon a jóváhagyás tudomására jutott, mindenesetre késedelmesnek tekintendő (900. jun. 21. 410.). Í8672 Pozsonyi tábla: Felp. keresetét az alp. községnek az 1888 : IV. t.-cz. 7. §. alapján hozott és a megyei törvényhatóság valamint a belügyminiszter által is jóváhagyott A) és B) a. közgyűlési határozataira alapította, mely határozatok szerint alp. magát lekötelezte arra, h. a n. szombat-lundenburgi h. é. vasút létesítéséhez 200,000 és 100,000 írttal törzsrészvények átvétele mellett hozzá fog járulni. Nem vitás a felek közt az; h. a fenti vasútnak magyarországi része már kiépült és hosszabb idő óta forgalomban van; ugyané vasúti vonalak az ország határáig terjedő részére nézve pedig alp. kimutatta a per során azt, h. ez a vonalrész is még az első bírósági Ítélet hozatala előtt építés alá került, sőt köztudomású dolog az. h. időközben az is a forgalomnak már át lett adva. E szerint teljesen tárgytalanná vált az alp. részéről a kereseti követelés ellen első sorban emelt az a kifogás, hi a vasút, melynek létesítéséhez a fenti segélyezést mszavazta, nem jött volna létre, a mennyiben az ország határától Lundenburgig az összeköttetés hiányoznék. Minthogy pedig az alp. nem kötötte ki sem az A) sem a B) a. határozatában, sem egyébként a hozzájárulás feltételeképen azt, h. az építendő vasútnak magyarországi és az ország határán tul fekvő része egy és ugyanazon vállalaté legyen, hanem csak azt, h. az építendő vasút az osztr. cs. k. északi vasútnak L. állomásával közvetlen összeköttetésbe hozassék, — minthogy továbbá a helyi érdekű vasutaknak a községek által való segélyezése rendszerint és általában csak abból a czélból történik meg, h. a vasút létesítése biztosittassék és nem azért, h. a község bizonyos vállalatnak