Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

•230 KERESKEDELMI TÖRVÉNY 1875: XXXVII. tagjává váljék és részére a vállalatból bizonyos jövedelem szerezt-cz. tessék: ennélfogva teljesen közönbös az alp. községre nézve az", 159. §. h. a tervbe vett vasúti vonalnak az ország határán tul fekvő Htlyi érdekű részét ki épitette ki és az kinek képezi tulajdonát és igy niitseni vasúi alapi- változtat az alp.-nek az A) és B) a. határozatokkal elvállalt kötetása. lezettségén az a körűiméig, h. a tervbe vett vasúti vonalnak az ország határán tul fekvő részét nem a magyarországi vonalrész engedélyesei, illetve azoknak jogutóda a felp., kiknek a pénzbeli támogatás az alp. réízéről mszavaztatott, hanem egy idegen vasúti vállalat épitette ki és ez a vonalrész annak képezi is tulajdonát. Az A) és B) a. határozatokkal, melyek szerint az alp. a felp.-l h. é. vasút részére az 1880:XXX[. t.-cz. 9. §., illetve az 1888: IV. t.-cz. 7. §. alapján sególyképen egyszer és mindenkorra fizetendő tőkeösszeget szavazott meg, a melyet felp. elfogadott, a felek közt polgárjogi szerződés jött létre és az ebből a szerződésből folyó jogok és kötelezettségek elbírálásánál az általános magánjogi szabályok alkalmazandók. Miután pedig a fent idézelt törvények a községet nem tiltják el attól, h. a h. é. vasutak segélyezését bizonyos általuk mhatáruzandó feltételektől tehessék függővé, vagy a segélyezés ellenében a vasúti vállalattól viszontszolgáltatásokat köthessenek ki, nem lehet kétség az iránt, h. jelen esetben az alp. községnek is jogában állott az áltála felp. részére mszavazott segélyezésre nézve feltételeket megállapítani, avagy a vádlottal szemben a maga javára bizonyos előnyöket vagy teljesit('-sek« t kikötni és a mennyiben azt intette, nem jöhet figyelembe az alp. kötelezettségének magánjogi elbírálásánál az a körülmény h. a belügyminiszter a segélyezés mszavazását az alp. részéről tett kikötések mellőzésével hagyta jóvá, mert minden kétségen kivid áll az, h. a belügyminiszternek nem áll jogában a községek vagyona fölött rendelkezni és a község által törvényes kötelezettség nélkül szabadon és tetszés szerint elvállalt terheket önhatalmilag súlyosbítani. Ehhez képest az alp. község határozataiban a kérdéses segélyezésre nézve foglalt feltételek, illetve kikötések magánjogi hatálya e perben elbírálás tárgyává volt teendő, jóllehet azokat a belügyminiszter a segélyezést jóváhagyó rendeletében nem létezőknek mondotta ki. — Alp. a perben azzal védekezett, h. ugy az A) a. határozatában a 200,000, valamint a B) a -ban a 100,000 frtnyi segélyezés mszavazását feltételtől, jelesül attól tette függővé, h. 1. a vasúti vállalat N.-Sz. városában vasúti igazgatóságot és lehetőleg gépműhelyt is felállítson; 2. az építendő vasút a város részére a kavics kőszállitmányokat kedvezményes díjtétel mellett eszközölni köteles. Nyilvánvaló azonban, h. a fenti két pontban részletezett kikötések nem a szerződés érvényesithetésének feltételét képezik, mert azoknak egyike sem vonatkozik a vasútnak mikép leendő kiépítésére, hanem e kikötések csak viszontszolgáltatások megállapítását foglalják magukban, melyeknek teljesítését a község a vasúti vállalattól az alp. részéről neki igért segélyezés ellenében a vasút kiépítése után az üzlet vezetésére nézve követeli és igy ha ezek a kiköté-