Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 225 zett részvények névértéke fejében a kereseti összeg" erejéig1 az 1875: XXXVII. I. r. alp.-t, mint a czégjegyzés idejében volt igazgatóságnak t.-cz. egyik tagját vagyoni felelősségre vonja amiatt, mert az akkori 159. §. igazgatósági tagtársaival együttesen aláirt 3. •/• a. kérvény tanú- A r. társ. ala~ sága szerint a felp. r.-t.-nak a kereskedelmi czégjegyzékbe leendőpitóinak felebejegyeztetését azon az alapon eszközölték ki, h. a r.-t. egész ló'ssége. alaptőkéje részvényaláirás által biztosítva és teljesen befizetve lett, holott nyilvánvaló volt, h. a H. által jegyzett 19,990 drb 499,750 kor. névértékű részvényre, miután ő készpénzfizetést nem teljesitett s a kötelezett szállítást nem eszközölte, ellenérték be nem folyt, s az ekként elvállalt kötelezettségre nézve semmi biztosíték sem állott fenn. Helyesen fejtette ki a másodbiróság az elsőbiróság ítélete vonatkozó indokolásának elfogadásával azt, h. az I. r% alp. vagyoni felelőssége azon az alapon, h. az igazgatósági tagi minőségében általa is aláirt kérvénynyel a czégjegj^zés a társ. alaptőkéjének aláírására és befizetésére vonatkozó valótlan előterjesztések által eszközöltetett volna ki, fenn nem állhat azért, mert a 3. 7. a. kérvény tartalma szerint abban az az állítás, h. az egész alaptőke biztosítva és befizetve van, pusztán a kérvény kapcsán bemellékelt alakuló közgyűlési jegyzőkönyvre, s az abban a közgyűlésnek ez irányban hozott határozatának alapjául szolgált okiratokra és az alapszabályokra hivatkozással olyan ténykörülmény gyanánt van felhozva, mint amely a hivatkozott okiratokkal tanusittatik. Már pedig a 3. 7. a. jkv. tartalma által tanúsítva van, h. az alakuló közgyűlés akkor, amikor a H. alapító tag részéről a 4. •/. a. szerint elvállalt szállítási kötelezettséget az alaptőkéhez történt hozzájárulási betétként elfogadta, egyúttal ennek értékével a H. által már előzően jegyzett részvényekre teljesítendő fizetést is megtörténtnek tekintette, s ily módon; miután a másik alapitónak szintén elfogadott betétje értékével az ezáltal jegyzett részvényekre eső fizetést teljesítettnek fogadta el, és megállapította, h. a fenmaradó 10 részvényjegyzés alapján ezek névértéke 250 kor. be van fizetve, a társ. egész alaptőkéjét befizetés, illetve kiegyenlítés által teljesen biztosítottnak határozatilag kijelentette. Ebből kitűnik, h. az igazgatóság tagjai czégjegyzési kérvényükben az alakuló közgyűlés jkvére hivatkozással mást nem állítottak, mint ami ebben tanúsítva volt, s így valótlan előterjesztést nem tettek. De nem vonható vagyoni felelősségre az I. r. alp. mint igazgatósági tag a felp. által a perben vitatott azon az alapon sem, h. miután a K. T. 159. §-a szerint a r.-t. az alapszabályok bemutatásával egyidejűleg igazolni tartozik, h. az egész alaptőke aláírás által biztosíttatott és h. a biztosított alaptőkére az egyes részvények után legalább a névérték 30%-ja tényleg befizettetett, a H. által eszközölt részvényaláirás pedig annak következtében, h. annál a K. T. 151. §-ának kötelező rendelkezése ellenére még a kötelező 10°/o készpénzfizetés sem történt, már alapjában érvénytelen volt, de másfelől a jegyzett részvények ellenértékéül kizárólag a 4. 7. a. szerint csak a jövőben eszközlendő szállítási kötelezettség szolifárkus: Felsőbíróságaink elvi határ. XII. 15