Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY 1875: XXXVII gálhatott, ami mindaddig-, amig a szállítandó tárgyak át nem t.-cz. adatnak, vagyoni értékkel nem bir, s igy a megkivánt vagyoni 159. §. biztosítást sem nyújtja, s ekként az igazgatóság tagjait a czégA r. társ. ala- jegyzés kieszközlésénél annak következtében, h. meg nem győpitőinak fele- ződtek a H. részvényaláirás érvénytelenségéről, vagy ha ezt érvélőssége. nyesnek tekintették is, annak ellenértéke fejében H.-tól a 4. 7. a. tárgyaknak szállítását vagy a szállítás megfelelő biztosítását nem követelték, a törvénybe ütköző oly mulasztás terheli, amelynek következtében kártérítéssel tartoznak a r.-t.-nak. Nem szenved kétséget ugyanis, h. amennyiben a r.-t. alapítója a, társ. alaptőkéjéhez nem készpénzbetéttel járul, amelynek ellenében részvényeket kap, a neki kijáró e részvényeknek általa történt jegyzésénél a részvényaláirás érvényességének feltételét a K. T. 151. §. szerint a 10 százaléknak készpénzben leendő lefizetése nem képezheti és h. az alaptőkének a betét ellenében átadandó részvények névértékére eső részére nézve a K. T. 159. §. szerint megkivánt biztosítása magában az átvett betétben keresendő. Arra nézve azonban, h. a r.-t. megalakulásánál az első igazgatóság tagjai mennyiben kötelesek az alapitásnak és az alakulásnak alapul szolgált adatoknak valóságáról általában és különösen arról is meggyőződést szerezni, h. az alapitóknak a törv. elő feli ételeihez képest, nekik kijáró részvényeik ellenében elfogadott betétjük értéke által a részvények névértékének megfelelő társasági alaptőke kellően van-e biztosítva, és h. esetleg a kellő biztositás hiányában mennyiben kötelesek biztosítást kívánni, ker. törvényünk kötelező rendelkezést nem tartalmazván, e kérdés mindenkoron csakis a fenforgó körülmények figyelembe vételével szükségeltető kellő gondosság szempontjából dönthető el. Mintbogy pedig a K. T. 154. §. 1. p. szerint az alakuló közgyűlésnek képezi feladatát az alaptőkének kellő aláírás és befizetés által történt biztosításáról meggyőződést szerezni, s a 2. p. szerint az alapitókkal történt megállapodások felett is az alakuló közgyűlés határoz, s ugyancsak ő állapítja meg a K. T. 156. §-nál fogva az alapítók oly betétének értékét, amery nem készpénzből áll, s határozza meg az ettől átvett tárgyakért adandó részvények számát s a fenforgó esetben a 3. 7. a. alakuló közgyűlés a H. alapító által a 4. 7. a. szerint vállalt szállítási kötelezettséget meghatározott értéket képviselő betétként, miután az ilyenül a 7. a. alapítási tervezetbe is felvéve volt, az annak ellenében átadandó részvények számának meghatározásával elfogadta: nyilvánvaló, h. a felp. r.-t. megalakulásánál a társaság közgyűlése a H. alapító betétjében a neki átadandó részvényekre eső alaptőke részt már a kötelezettség elvállalásának tényével kellően biztosítottnak tekintette. Következőleg mintán a r.-t. csakis az alakuló közgyűlés határozatához képest s az ezzel elfogadott alapszabályok értelmében alakulhatott meg, s a felp. a perben nem mutatta ki, h. a czégjegyzés időpontjáig a czégjegyzést kieszközlő igazgatóság tagjai által is ismert ujabb körülmények bekövetkezte miatt a viszonyok akként alakultak, h. a czégjegyzéskor a H. részéről szerződésileg