Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY 1875: XXXVII. még- további 11 évre hatályban fennálló szolgálati szerződési vi­t.-cz szonyt minden további tárgyalás nélkül azonnal felbontani? A ö9. §. perben kihallgatott tanuk vallomása alapján nem lehet kétséges üzletvezető az, h. a becsületsértő kifejezéseknek az alp. részéről történt hasz­elbocsdtása nálatát a közötte és B. M. közötti ingerült szóváltás előzte meg felmondás és habár nem állapitható meg, h. erre az alkalmat B. M.-nak az nélkül. alp.-t sértő magaviselete szolgáltatta volna, M. J. tanú vallomása szerint B. M. is szidalmazta az alp.-t, és h. Sz. M.-nak az alp.-t mentő e perben tett vallomása az 1896. szept. 12-én lefolyt esetre vonatkozik, ennek a tanúnak a büntető eljárás rendén kivett s e per irataihoz mellékelt büntető periratoknál lévő tanuvallomási jkv alapján nem lehet kétséges. Ezek szerint tehát, habár az alp.-nek a szolgálatadó felp.-i czégnék egyik tagja ellen, ennek becsületét is sértő magaviselete igazoltnak egyáltalán nem tartható is, mégis az az alp. részéről kölcsönös szóváltás közben, ingerült hangulatban követtetvén el, olyannyira súlyos beszámítás alá nem eshetik, h. indokolva lenne a fel]), czég többi tagjainak az a maga­tartása, h. teljesen magukévá téve B. M. sértettnek azt az eljárá­sát, h. alp.-t a gyárból kiutasította és ellene büntető feljelentést tett, az alp.-sel még hosszú időtartamra fennálló szerződést azon­nal felbontották, a nélkül, h. alkalmat nyújtottak ás időt enged­tek volna az alp.-nek arra, h. magaviseletének következményeit az által elhárithassa, h. B. M.-t mkövesse és igy kiengesztelni mkisérelhesse. A felp. czég tagjainak ez az eljárása ellentétben áll azzal a kölcsönös méltányossággal, a mely az egymással hosz­szabb időre szerződési viszonyba lépő mindkét félnél a szerződós egész időtartamán át szükségképen feltételezendő, ugy h. a szer­ződésnek azonnal egyoldalúan történt felbontása indokoltnak neni­tartható. Ehhez képest a felp.-t a szolgálati szerződésnek az alp. hibájából való mszüntetésére irányuló kereseti kórelmével el kel­lett utasítani. De el kellett utasitani az alp.-t is a szerződés még hátralévő időtartamára biztosított fizetése és egyéb illetménye egyenértékének megtérítésére irányuló viszonkeresetével azért, mert ellenvégiratában maga jelentette ki, h. már alkalmazásban van és az a czég, a melynél a felp.-i czéghez történt szolgálatba lépése előtt szolgált, őt ismét alkalmazta. Miután pedig az alp. jogellenes elbocsátása miatt a felp. czégtől kártérítést csak annyi­ban követelhetne, a mennyiben ujabb alkalmaztatást szereznie nem sikerült, vagy ha ujabb alkalmaztatásának körülményei szerint a felp. czég részéről neki szerződésileg biztositott vagyoni érdekében sérelmet szenvedne; alp. azonban ez utóbbi irányban kára fenfor­gását nem mutatta ki, ennélfogva kártérítési követelése nem bir jogszerű alappal. De másfelől a segéd a szolgálati viszonynak főnöke részéről felmondás nélkül jogellenesen történt felbontása esetén az 1884 : XVII. t.-cz. értelmében követelheti főnökétől a felmon­dási időre járó összes illetményeinek kifizetését s a segéd, kinek szolgálati időtartama szerződésileg van biztosítva, e tekintetben nem lehet hátrányosabb helyzetben, mintha az nem volna bizto­sítva s ennélfogva alp.-t is, aki alkalmaztatásánál fogva az 1884:

Next

/
Thumbnails
Contents