Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 215 mtériteni tartozik s igy a felébb, bíróság akkor, midőn alp.-t ily értelemben marasztalta, anyagi jogszabályt hasonlóképp nem alkalmazott tévesen, sem nem mellőzött. E részben ugyanis alp.nek e perben előterjesztett az a vitatása, h. az A) a. Ítélet által eldöntött előző perben tévesen állapíttatott meg az, h. felp.-nek a szolgálatból felmondás nélkül történt elbocsáttatása jogtalan volt felp.-nek, idevonatkozólag az Ítéleti dologra fektetett ellenvetése folytán figyelembe egyáltalán nem jöhet; mivel igy a jelen pernek, mint az A) a. Ítélet által eldöntött pernek is alapját anaak a megállapítása képezvén, b. a felp.-nek szolgálatából történt elbocsáttassa jogos vagy jogtalan volt-e? az előző perbeli ítéletnek ezt tárgyazó megállapítása a felek jogviszonyában minden esetre praejudiciumot képez, s igy mindaddig, mig ezen ítéletnek idevonatkozó megállapítása perújítás folytán hatályon kívül helyezve nincs, alp. az elbocsátás jogszerűségét és azt, h. az előző pernek szóban forgó megállapítása téves, sikerrel nem is vitathatja. Ezek alapján alp.-t a minden részében alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett (900. október 11. II. G. 77.). 18659. Curia: Az alp. részéről felebbezésben felhozott az az állítás, h. felp. keresetét az ipahatóság határozatának mhozatala után 8 nap elteltével az 1884 : XVII. t.-cz. ellenére elkésetten indította, a tárgyaláson nem lévén felhozva, az 1881 : LIX. t.-cz. 29. §. szerint figyelembe vehető nem volt. Helyesen fejtette ki a másod bíróság ítéletének vonatkozó indokolásában, h. a felp. czég és az alp. között a •/• szerződéssel létesített szolgálati szerződési viszonyra az ipartörv.-nek a kereskedő segédekre vonatkozó rendelkezései nyernek alkalmazást, mert habár a 7. a. szerint az alj)- a felp. czég vasöntöde gyárában, az üzlet vezetésével megbízott igazgatóul lett alkalmazva, mindazáltal az alkalmazásminősítésére nézve a felek által használt mjelölés kizárólag nem lehet irányadó, az a szerződés tartalmából pedig meg nem állapitható, h. alp. az üzlet vezetésében önálló rendelkezési joggal birt s ennélfogva, figyelemmel az alp. részére szerződésileg biztosított fizetés és illetmény mennyiségére is, az alp. nem eshetik más tekintet alá, mint az 1884 : XVII. t.-cz. 92. §-ban mjelölt üzletvezető. Helyesen fejtette ki a II. bíróság azt is, h. annak a kérdésnek eldöntésénél, h.. a felp. czég jogosan bontotta-e fel egyoldalúan az alp.-sel 12 évi időtartamra kötött szolgálati szerződést a szerződés 3-ik évében, csakis az alp. részéről a felp. czég egyik tagja B. Miksa ellen 1896. szept. 12-én elkövetett az a becsületsértési eset birhat sulylyal, a mely eset miatt az alp.-t B. M. a gyárból kiutasította, a felp. czég pedig a szolgálatba többé vissza nem fogadván őt, azonnal elbocsátotta. H. az alp. akkor B. M. ellen, ennek becsületét is sértő illetlen kifejezéseket használt, a per adataival be van ugyan bizonyitva, az 1884: XVII. t.-cz. 94. §. b) p.-jára figyelemmel azonban a kérdés a körül forog, h. az alp. cselekménye ennek terhére oly súlyos beszámítás alá esik-e, h. indokolt volt a felp. czég részéről a 1875 . XXXVII. t.-cz. 59. §. Részvénytársaság alkalmazottjának elbocsátása felmondás nélkül. Üzletvezető elbocsátása felmondás nélkül.