Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

210 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII. a K. T. 258. §-a 1. és 2. p.-jainak tekintete alá eső kercsk. t.-cz. üzletekkel. A jelen kereset alapjául szolgáló ügylet pedig, a mely S. §• szerint felp. az alp. részére az ez által harmadik személy megEpülö házhoz rendelésére épitett házakhoz az üvegtáblák szállitására és a háüvegtáblákat zakba beillesztésére vállalkozott, kétségtelenül mindkét fél keresk. szállító: ke- üzletének folytatásához tartozik és nem esik a K. T- 262. §-ándk reskedő. tekintete alá, mert annak tárgyát nem az építendő ingatlan mint ilyen, hanem a beépítéshez szükséges ingó dolgok szállitása és feldolgozása képezte. Ezek szerint a kereset kereskedők között üzletük folytatásából felmerült vitás kérdést tárgyazván, annak elbírálására az 1853. febr. 16-án kelt, a birói illetékességről szóló rendelet 55. §-ának 3. p. értelmében nem a jbg, hanem a tsz. mint keresk. biróság illetékes. Ezeknél fogva és tekintettel arra, h. alp. a biróság illetékessége ellen szabályszerűen kifogással élt, a rendkivüli felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, az ideigl. perrendtartás 339. §-ának 1. p. alapján mindkét alsóbiróság ítéletét megsemmisíteni, felp.-t keresetével az illetékes bírósághoz utasítani és az ideigl. perrendtartás 573. §-a alapján a helytelen fellépésével alp.-nek okozott összes perbeli és felebbviteli költség fizetésére kötezni kellett (901. jun. 7. 7039. Fiumei eset). 10—15, §§. 18648. Budapesti tábla: Az elsőbiróság végzését mváltozKülömbözö tatja, azt a kérelmet, h. a társasczégek jegyzékében bejegyzett czégek hasz- HP. R. és társa" ozég H. S. egyedüli czégbirtokossal az egyéni nálnta ugyan- czégek jegyzékébe átvezettessék, az okból, mivel nevezettnek azon keres- egyéni czége „H. S" már be van jegyezve, elutasithatónak nem kedő által, találja, és az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. A K. T. midőn az üzlet folytatásának ós az átruházó, illetve a kivált társtag beleegyezésének feltételezése mellett az addigi czégnek további használatát megengedi (12. és 15. § ok), abból indul ki, h. a kereskedelmi vállalatot köztapasztalat szerint a czóggel, mely alatt ismeretessé vált, azonosítják, h. a hírnév, melynek az üzlet örvend, a hitel, melyet élvez, a vevő-közönség, melyre számithat, a forgalomban mszokott elnevezéshez fűződik, és h. ennélfogva a czégnek, mint névnek anyagi és erkölcsi értéke van, amelynek fentartását a felek jogos érdeke mkivánja. Áll ez akkor is, ha az, aki a fennálló üzletet átveszi, vagy társának kilépése folytán annak kizárólagos tulajdonát mszerzi, már más czég alatt más üzletet folytat. Ehhez képest a 12. és 15. §-okban a most jelzett esetre nézve mszoritó rendelkezés nem foglaltatik, és ahol a törv. nem különböztet, a bírónak sem szabad különböztetnie, ezúttal annál kevésbé, mert a törv. egyáltalán nem zárja ki azt, h. a kereskedő, akinek bár ugyanazon helységben, de különböző helyeken, telepeken, több üzlete van, azok mjelölésére a K. T. 11—15. §-ainak korlátai között különböző czégeket használjon. Minthogy pedig a felterjesztett iratokból kitűnik, h. a „H. Su és a „P. R. és társa" czég más-más üzleti telepre vonatkozik és minthogy az az aggály, h. a közönség a czégbirtokos személye iránt mtévesztetnék, nem alapos, mert a többrendbeli üzlet főnökének személyazonossága czégei