Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

DOLOGJOG 1 b) Joggyakorlat. 1. Tulajdonjog. 18292. Curia: Jogszabály az, h. az ingatlan tulajdonjoga Birlaló és c<ak tkvi bejegyzés által szét eshető meg és h. a tulajdonos a tulaj- tulajdonos donjog kizárólagosságánál fogva, annak birtokából mindenkit közti viszovw< kizárhat, illetőleg, a mennyiben a birtokban inháborittatott, annak visszabocsátását és kárának mtéritését a 'birlalótól jogszerűen követelheti, következően a tkvi tulajdonjogi bejegyzés alapján az ingatlan birtokára érvényesitett jog sikerrel csak azon az alakon támadható meg, h. a birlaló arra erösebb joggal bir, vagy h. birtoklása a tulajdonos tényén alapszik. (901. jun. 14. G. 214.) 18293. Curia : Az, aki birói árverésen szerezte meg vala- Árverési vevő mely ingatlan tulajdonjogát és annak jogutóda, tulajdonjogának tulajdonjoga. a tkvben fel nem tüntetett korlátozását nem köteles tűrni, hanem a birlalótól az ingatlan kibocsájtását követelheti. (901. jan. 22. I. G. 520/900.) 18294. Curia: A vízjogi törv. 9. §-a kivétel nélkül minden Meder tulajfolyóra vonatkozik, a mi kitűnik a törv. 1—8. §§-ainak rendel- dona. kezéséből és abból a körülményből, h. a jelzett törv. a mederre vonatkozó magánjogi igények tekintetében a szabad rendelkezés alatt álló és a hatósági rendelkezés alatt álló vizekre nézve mkülönböztetést nem tesz; az 1—9.-§-ok általános rendelkezései minden vizre vonatkoznak. Á 9. §. szerint pedig azoknak, kiknek ingatlanát valamely ujon képzett folyammeder elfoglalja, egyéb jog fentartva nincsen, mint h. az eredeti folyást egy óv alatt helyreállithatják, ez által az osztr. polg. törv.-könyv 409. §-a, mely ellenkező vagyis azt a rendelkezést tartalmazza, h. a víznek uj folyása által károsult földbirtokosoknak joguk van az elhaggott mederből, vagy annak értékéből kárpótlást szerezni és a mely rendelkezés az idézett törv.-könyv 287. §-ának azon a rendelkezésén alapul, h. a folyamok álladalmi vagj^ont képeznek, hatályon kivül van helyezve, mivel az idézett 9. §. a kárpótlásnak e nemét meg nem állapítja, hanem e helyett csak az eredeti folyás helyreállításával rendelkezik és csak azt engedi meg, — felp.-nek tehát oly joga egyáltalában fenn nem áll, h. a régi mederből magát kártalaníthassa. Ily jog ellentétben áll a vízjogi törv. 4. §-ának azzal a rendelkezésével, h. a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona, és h. az ellenes parti birtoknál a meder középvonala képezi a birtok határát, ha tehát a meder viztől mentesen marad, akár az által, h. a viz másfelé veszi folyását, akár más okból és a folyás a 9. §. értelmében egy éven belül helyre nem állíttatik, minden kártéiitési kötelezettség nélkül előMárlcus : Felsőbíróságaink elvi határ. XII 1