Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 169 laltatta, az vélelmezendő, h. ezt a tartozást a vagyont átruházó Hagyaték. J. M. fizette meg, s ezen vélelemmel szembeD 1., 2., 8. r. alp.-ek A* örökség arra, h. a 250 frt tartozás a vagyont átvevő J. A. és J. J.-ra haszna. áthárult volna, semmi bizonyítékot sem hoztak fel. A kérdéses Hagyatéki tartozást tehát az örökhagyóra háramlott ági értékből leszámitani terhek kieléginem lehet. A végrendelet érvénytelensége folytán az örökhagj'ó tése a szerzeapai nagyapjától származott ági értékben az örökhagyó atyjának menyi va5 testvére, illetve azok leszármazói, törzsenkint egyenlő arány- gyonból. ban vannak hivatva az öröklésre. Felp.-ek közül 1—4 r. felp.-ek egy-egy törzset képviselnek ; ahhoz tehát, h. őket az ági értékből fejenkint 4/s rész illeti, kétség nem fér ; 5. r. felp. azonban a perben nem álló Z. N. S.-val együtt képvisel egy törzset, s azt, h. őket az ő törzsükre eső örökrészből fejenkint mi illeti, a Z. N. S. perben állása nélkül megállapítani nem lehet. Tehát csupán az ő törzsükre eső örökrész helyezendő birói letétbe. (901. jan. 29. 2364/900.). 18582. Curia '• Oly esetben, midőn az ági és szerzeményi Ági vagyon vagyonban különböző személyek vannak hivatva az öröklésre, örököseinek az ági vagyont öröklő egyének ugyanezen ingatlannak nem a ter- kamatkövetemését, hanem pusztán az örökhagyó halála napjától járó hasznát lése. követelhetik (901. jan. 22. 2107/900.). 18583. Pozsonyi tábla: A hagyatéki leltár bemutatása örö- Hagyatéki kösödési perekben az ügy érdemi elbirálásához nem mulhatlanul leltár, szükséges, mert a hagyaték miségét és értékét a felp. a periratokban is előadhatja s azt, amenmáben szükséges, egyéb módon is bizonyíthatja. Ha a pert örökösödési eljárás meg nem előzte, a hagyaték állaga, valamint a felp. örökösi minősége és az örökösödési aráuy csak az örökösödésre hivatott összes személyek mhallgatása mellett állapitható meg. Curia : Hhagyja (900. szept. 13. 1022 ). 18584. Curia: Örökösödési ügyekben is a zárlatra nézve Zárlat örököaz 1881 : LX. t.-cz. 253. §. értelmében, mely az 1894 : XVI. södési ügyben. t.-cz. 93. §. szerint érintetlenül hagyatott, — az 1881 /LX. t.-cz.nek az előbb idézett szakaszban felhívott rendelkezései a dolog természetének mfelelően alkalmazandók, tehát az örökösödési eljárásban foganatosított zárlat esetében a zárgondnoki számadás az 1881 : LX. t.-cz. 248. §. értelmében az örökösödési eljárásra illetékes jbirósághoz adandó be, s a zár gondnoki számadások a 242. §. értelmében döntendök el. Tek. pedig, h. az 188Í : LX. t.-cz. 249. §. szerint a zárgondnoki számadásokra tett észrevételek beadása esetén a felek és a zárgondnok a zárlati bíróság minemüségéhez képest sommás és illetőleg jkvi uton hallgattassanak meg s az esetleges bizonyítási eljárás befejeztével az ügy ítélet által döntendő el, ebből következik, h. ezekben az ügyekben mindazok a bizonyítékok alkalmazhatók, melyek peres ügyekben s tek., h. ezek szerint ez az eljárás az 1881 : LIX. t.-cz. 82. §. szerinti számadási pernek felel meg, kétségtelen, h. a zárgondnoki számadás oly esetben, midőn az ítélet által döntetik el — peres eljárást képez és ebben az eljárásban oly esetben,