Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG. 151 18543. Szegedi tábla: A tvsz. ítéletének hivatalból megvizs- Törvényes gált az a rendelkezése, a mely szerint az Adás 1888. márcz. leszármazás. 25-én U. T-től született M. nevii gyermek törvénytelen szárma---Íz anya nem zásunak kimondatott, mváltoztatik és a felp. keresetével elutasit- támadhatja tátik, ind: A házasság- tartama alatt született gyermek törvénytelen meg gyermeke származásúnak birói kimondására irányuló per a gyermek családi törvényességét állapotát támadja meg. A gyermek családi állása valamely határozott családhoz való tartozás által megállapított oly jogi állás, a mely a gyermek születésével kezdődik és halálával véget ér. A családi állás tehát a gyermek személyéhez kötött személyállapot és mint ilyen a gyermek halála után mtámadás tárgyává nem tehető. Az állandó birói gyakorlatban épen azért jutott kifejezésre az a jogszabály h. a házasság tartama alatt született gyermek törvénytelen származásának megállapítása iránti per mindig a gyermek ellen indított keresettel teendő folyamatba. Következésképen a gyermek alp.-ségét a férj örököseinek alp. minőségben való perbenállása nem pótolhatja, annál kevésbé, mert a per lényegileg akkor is a gyermek ellen indítottnak tekintendő, ha ő saját személyében nem is áll perben, hanem helyette mások vannak perbe idézve. De az ilyen perben a birói gyakorlat a tekintetben is megállapodott, h. az esetben, ha a törvénytelenittetni kért gyermek anyja életben van, alp -ként ő is perbe vonandó, annál a vérségi összeköttetésnél fogva, a mely az anyát a gyermekhez kapcsolja. Ebből pedig jogilag az következik, h. az anya felp.-ként fellépni nem jogosult. Minthogy pedig a per adataival kétségtelenné van téve, h. a törvénytelenittetni kért gyermek a kereset beadása előtt már mhalt s a pert az anya indította meg, ugyanazért a tsz. ítélete hivatalból mvizsgált részének mváltoztatásával, a felp.-t keresetével elutasítani kellett. — Curia: Hhagyja. AII. bir. ítélete a kereset jog hiányára vonatkozó s akként kiegészített érvelés alapján volt hhagyandó, h. az anya saját elhalt gyermeke származásának törvéiryességét, önálló vagyis oly keresettel meg nem támadhatja, mely érdemileg a törvénytelen származásnak megállapítására s így a családi állásnak mindenkivel szemben hatályos in változtatására van irányozva (1901. szept. 24. 3098.). 2. A házasságon kivül született gyermek tartása. 18544. Curia: A törvénytelen gyermek tartása iránt indi- Qyermektartott pernek az a lényege; h. alp. felp. gyermekének természetes tási per léatyja-e, s ennek következtében e gyermeket eltartani köteles-e, nyege. vagy sem ? s e szerint a pernyertesség vagy veszteség csak e kérdés körül forogván, ha e kérdésben alp. teljesen pervesztes lett, ennek jogi következményét az, h. maga a tartási dij öszszege a perben kifejtett tényállásnál fogva a követeltnél kisebb mérvben Ítéltetett meg, nem gyengítheti. (901. jan. 26. I. G. 372/900.)