Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

152 CSALÁDJOG. A házasságon 18545. Curia Az állandó jog-gyakorlat szerint a gyermek kfvül szüle anyja az általa már teljesített tartás egyenértékének utólagos telt gyermek mtéritését, ha a gyermek születésétől a kereset indításáig hosztartása. szabb idő telt el, a gyermek természetes atyjától csak abban az A gyermek- esetben követelheti, ha a kereset megindításában való késedeltartási per meskedésének alapos okát adja, és mivel azonban a B) alatti késedelmes levél a gyermek születése előtt kelt, annak alapján csak az nyert megindítása, megállapítást, h. alp. felp -nek a gyermek születése előtt ígért házasságot, az pedig nem nyert megállapítást, h. alp. házassági igéretét a gyermek születése után is megújította volna, már pedig a gyermek születését megelőző körülmények a kereset beadásában való késedelmeskedésre alapos indokul el nem fogadhatók. (900. jau. 26. I. G. 559, 99.) 18546. Curia : Igaz ugyan, h. addig, míg a bíróságok nem intézkednek, a törvénytelen gyermeket annak anyja is köteles eltartani, de ha természetes apaság iránti perben az anya kimutatja, h. a természetes apa iránti igény érvényesítésében tőle nem függő okok által gátolva volt, vagy pedig a születéstől a kereset beadásáig nem hosszú idő telt el, a tartás a születéstől számitandóan ítélendő meg, mivel a törvénytelen gyermek tartása is első sorban a természetes apát terheli, már pedig a jelen esetben az 1899. évi szept. 3-án született törvénytelen gyermek születése és a kereset beadása között nem hosszú idő telt el Ezek szerint alp. felülvizsg. kérelme alaptalannak bizonjnilván, azt elutasítani kellett. (901. márcz. 8.' J. G. 40.) Nemzési kép- 18517. Curia: Alaptalannak találtatott alp.-nek az a panasza, teUmség gyer-h a felébb, bíróság eljárási jogszabályt sértett azzal, h. alperes mektartási nemzési képtelenségének bizonyítására az orvosszakértői bizonyiperben. A ke- tást mellőzte, mert a felébb, bíróság magáévá tevén az elsőbiróreset késedéi- ság ítéletének tényállását, megállapította tényként azt, h. alp a mes megindi-f^P- leányával 1898. nov. 5. és 1899. márcz. 5 ike közt ismételtásának kifő- ten nemileg közösült, eme tényállás mellett pedig nem sértett gása. eljárási jogszabályt azzal, hogy alperesnek a szóbeli tárgyaláson előadott írásbeli felebbezésében felhozott arra az állítására, hogy alperes teljesen nemzőképtelen s a válságos időben is nemzőképtelen volt, s ebből következtetve felperes leányával nem is közösülhetett, szakértői bizonyítást el nem rendelt, mivel a felébb, bíróság ítéletéből kitetszőleg alp. a szóbeli tárgyaláson nem is közösülési képtelenségét, hanem csak a nemzésre való képtelenségét vitatta; minth. pedig jogszabály az, h. a gyermektartási perek jogalapját a válságos időben való közösülés képezi, és a fenálló bírói joggyakorlat szerint az a kifogás, h. a közösülés végrehajtatott, de a férfi nemzésre képes nem volt, hatálylyaJ ellen nem vethető, ennélfogva valamely perdöntő tényre irányuló bizonyíték alkalmazásának mellőzése elő nem fordult. Alaptalan továbbá alp.-nek az a panasza is, h. a felébb, bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, h. alp.-t a gyermektartási dijnak a gyermek születésétől a kereset beadásáig terjedő időre való fizetésére is kötelezte, mert jogszabály az, h. a gyermektartás