Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG. 147 18538. Curia: A győri püspöki szentszéknek 1895. aug. Törvényes 13-án 81. sz. a. hozott Ítéletével bizonyítva van, h. a házasfelek leszármazás, határozatlan időre ágytól és asztaltól elválasztattak. Ennek az Házastársak Ítéletnek az akkor fennállott jogszabályok szerint az volt a hatálya, különélése h. a házastársak között a házastársi életközösség törvényszerüleg alatt született mszüntettetett, melyre a házasság tartama alatt született gyerme- gyermek törkek nemzésére vonatkozó vélelem szükségképpen alapítandó. A vénycssége. korábbi jogszabályok uralma alatt keletkezett szentszéki ítéleteknek ezt a jogi hatályát az 1894 : XXX. t.-cz. meg nem szüntette, sőt annak 141. §-a külön rendelkezett az iránt, h. az ily ítéletek esetleg bontó Ítéletté is átváltoztathatok, a 2. r. alp. részéről tehát az volt volna bizonyítandó, h. a házasfelek az egyházi bíróság ítéletének keletkezése után s illetve a vitás származású gyermek fogamzási időszakában az életközösséget tényleg visszaállították, avagy, h egymással a gyermek nemzésére következtethető módon érintkeztek. Minthogy azonban a per során ez a körülmény még valószínűvé sem tétetett, sőt az elsőbiróság részéről előterjesztett adatokból az tűnik ki, h. a felek egymással egyáltalán nem érintkeztek, magában véve az a körülmény pedig, h. a házassági kötelék fel nem bontatott és h. az anya időnkint a felp. sel egy községben tartózkodott, a származás törvénytelenségének, megállapítását ki nem zárja, a kiskorú érdekeire pedig az nem sérelmes, h. a pernek kimenetele a felp. részére ítélt s általa nem kifogásolt póteskütől tétetett függővé ; a másodbiróság ítéletét a kereset főtárgyára nézve ezekből az okokból hhagyni kellett (900. nov 7. 2467.) 18539. Curia: Jelen pernek s az előzőleg folyamatban volt Bizonyítás válópernek adataiból kitűnik, h. felp. és I. r. alp., mint házas- pótesküvel. felek 1889. évi máj. 5-től 1895. máj. 21-ig együtt élvén, az együttélés ezen ideje alatt gyermekük nem született. Azonban 1895. máj. 21-én ezen felek különválván, ezóta külön községben laktak, és kivételével azon egy esetnek, mikor I. r. alp. felp.-t nagy betegségében mlátogatta, azóta egymáshoz nem közeledtek, sőt a kölcsönös idegenkedést tanúsítja az, h. a házassági kötelék felbontására vonatkozó törvényes lépések már 1896. évi márcz. 4-én folyamatba tétettek, s az" ennek folyamán mkisérlett békéltetések sikertelenek maradtak. Ellenben I. r. alp. a kihallgatott tanuk vallomása szerint 1897-ben H. S. A.-sal szövetkezett, ezzel együtt élt és ezen viszony tartama alatt született az a gyermek, kinek születése törvénytelensége ezen per tárgyát képezi, és a mely gyermeket Eí. S. A. az anyakönyvvezető előtt tőle származottnak kívánt bevezettetni. Mindezeknél fogva az egymást kiegészítő ténykörülmények felp. állításait részbizonyiték erejével támogatván, felp. részére a pótesküvel való bizonyítást kellett elrendelni. (900. nov. 27. 3552.) 18540. Nagy-kanizsai tszék: Felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: V. János 1897. okt. 20. Bagola Sánczon elhalt, hátrahagyva a törvényes házassága alatt Nagy-Kanizsán 1876. jan. 22. született, de a születési anyakönyvben törvénytelennek jelzett Ki*