Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

134 CSALÁDJOG. 1894 : XXXI. tisztek nejeire női becsületüket mélyen sértő kifejezéseket haszt.-cz. nált és ezen viselkedésével alp. még akkor seui hagyott fel, 115. §. midőn felp. . . . feltárta neje előtt, h. ha botrányos viselkedésééi korábban vei fel nem hagyna felp. tiszti állásának mtartartása kétessé külföldinek válik . . . Viselkedésével közmegbotráukozást idézett elő alp., bontó pere. mely felp.-t a legkínosabb helyzetbe sodorta. (Következik a részletezés). Alp. mférhetetlen természete azonban nemcsak 3. személyekkel szemben, de felp.-i férje irányában és ennek önérzetét és társadalmi tisztességét mélyen sértő módon folyton fokozódó erővel nyilvánult . . . (Következik a részletezés). A tsz. alp.-nek bizonyított cselekményeiben nagy számmal ismer fel oly tényeket, melyek alp. által a házastársi kötelességek szándékos súlyos msértését eredményezték . . . Minthogy az eset körülményei ... a t.-szeket arról győzték meg, b. a bontó ok gyanánt felhozott cselekmények a házassági viszonyt annyira feldúlták stb. Minthogy ... a békéltetés (eredményre nem vezetett) s minthogy arra való tekintettel, h. peresfelek ágy- és asztaltól már huzamosabb idő óta jogérvéuyescn elválasztva vannak és az elválasztás óta az egymáshoz való közeledésnek jelenségei sem merültek fel: az előreláthatóan eredménynyel nem járó ágy- és asztaltól való ideiglenes különélésnek a H. T. 99. §. értelmében leendő elrendelése annál is inkább mellőzhetőnek mutatkozik ; mert a tsz. ugy találja, h. a házastársaknak jogerős ítélettel évek előtt mtörtént ágy- és asztaltól való elválasztása, a H. T. idézett szakaszában a házasfelek kibékülése reményében nikivánt ideiglenes különélés elrendelését helyettesíti, felp. keresete alapján a felek között fennállott házassági köteléket az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §-ának a) p. alapján alp. hibájából, a hivatkozott törv. 85. §. értelmében vétkesnek nyilvánításával felbontani . . . kellett (901. febr. 20. 1152.). —Kassai tábla: Az elsőbiróság ítéletét hhagyja a bontó okra vonatkozó azzal a részválioztatással, h. az érintett házassági köteléket az 1894 : XXXI. t.-cz. 80. §-ának a) p.-ján felül ama törv. 115. §-ának második bek. alapján is bontja fel. Indokok: Felp. az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §-ának a) p.-jára fektetett keresetét az érdemleges tárgyalás kezdetén ama törv. 115. §-ának második bekezdésére is alapította és minthogy a feleknek ágytól s asztaltól való elválasztását a külföldi bíróság még a magyar állampolgárságnak felp. részéről történt mszerzése előtt mondotta ki, az amaz ítéletekben elválasztó okul megállapított, valóság tekintetében nem vizsgálható és az elsőbiróság ítéletének I—IV. pontjaiban bizonyitottakul részletezett tények pedig az alp.-nek oly szándékos magaviseletét állapítják meg, melylyel házastársi kötelességét kétségtelenül súlyosan sértette meg, nyilvánvaló, h. ebben az esetben az idézett 115. §. második bekezdésének rendelkezése is irányadóul veendő. Tek. már most azt, h. alp.-nek az a kifogása, mely szerint a házassági kötelék felbontása reá, mint osztrák honosra magyar bíróság részéről illetéktelenül mondatott ki, figyelembe nem vehető, mert a házassági jogot egységesen szabályozó 1894: XXXI. t.-cz. 114. §. szerint