Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

1-28 CSALÁDJOG. 1894 : XXXI. viszont az is jogszabály, h. a feleség- férje sorsában rendszerint t.-cz. osztozni tartozik. Abból a megállapított tényállásból, h. alp. kovácsion. §. • iparos és hetenkint 26 kor. keres, felp. pedig egy önálló üzlettel A nő idcigle- biró pékmesternek a leánya, a ki alp.-hez mint férjéhez 500 kor. nes tartáfa. értékű kelengyét vitt, tek. a jelenlegi általános üzleti pangást, nyomort, mostoha megélhetést és kereseti viszonyokat, a felébb, biróság nem helyesen vonta le azt a jogi következtetést, h. felp. tői nem lehet követelni, h. abban az egy szoba- és konyhából álló lakásban, hol rajtuk kivül még 7-en laknak, vagyis abban a konyhában, mely ]'észére és férje részére fentartatolt, férjénél megmaradjon, és h. felp. férjének azon lakását elhagyni jogosítva volt; hanem ellenkezőleg, a megállapított tényekből az vonható le, h. az alp.-nek magatartása nem tekinthető oly snlyosnak, mely jogos indokul szolgálhatott volna arra, h. felp. férjét elhagyja. Ugyanazért tekintettel még arra is, h. a megállapított tényállás szerint alp. a per folyama alatt kijelentette, h. a szülői és testvéreivel birt közös lakásban bármikor kész nejével együttélni és vele közös háztartást folytatni, és hogy felp. a tényállás szerint szakértőket nem kért kihallgattatni arra, h. az a konyha, mely neki és férjének alvásra jutott, különös tulajdonságainál fogva egészségét veszélyeztetné : felp.-t keresetével el kellett utasítani (901 jan. 18. 549/900 ). 18505. Curia: Az ideiglenes nőtartás iránt indított sommás perben eljáró biróság csak a sommás perben felmerült körülményekre lehet tekintettel, következőkép azt a kérdést, h. alp. szolgáltatott-e okot a különélésre, saját hatáskörében dönti el (901. jan. 26. 571/900.). 18506. Curia: A házastársak különélése esetén az ideiglenes nőtartás czélja az, h. addig, mig közöttük a házassági viszony a bontó perben véglegesen rendeztetik, a nő megélhétése biztosittassék. Jelen esetben, ámbár meg is állapíttatott, h. a közös együttélést alapos indok nélkül az alp. szakította meg és így ez a ténye a felp. javára tartás megítélésére, esetleg a szükséges tartás kiegészítésére jogalapul szolgálhatna ugyan, de mivel a felébb, biróság a felek társadalmi és vagyoni viszonyainak mérlegelése során ugy találta, h. felp. jövedelme elegendő arra, h. abból megéljen és az alp. jövedelme nem oly tetemes, h. nejének jövedelmét pótolja a nélkül, h". hátrányt ne szenvedjen . . . a felébb, bíróság anyagi jogszabályt nem sértett azzal, h. felp. t a jelzett okból ideiglenes női tartásra irányzott kereseti követelésével elutasította (>01. febr. 23. 17.). 18507. Curia: Ha a házasfelek a férj szüleivel közös háztartásban élnek, a nő nemcsak akkor jogosult külön tartást, igényelni, ha vele szemben a férj tanusit tűrhetetlen viselkedésti hanem akkor is, ha e tűrhetetlen viselkedés a férj hozzátartozó részéről nyilvánul (901. máj. 24. I. G. 176.). 18508. Curia: Felp.-nek az a panasza, h. a felébb, biróság .jogszabály sértésével hagyta figyelmen kivül azt a tényt, h. a peres felek 1894. szept. havában történt futólagos együttélé-