Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

120 CSALÁDJOG 1894 : XXXI. elvált nejének tartására már jog-erős Ítélettel kötelezett férjnek t -cz. eme kötelezettségére a no későbbi vagyoni körülményei többé 91. §' nem bírhatnak befolyással, mivel a házassági jogról szóló 1894: Az elvált nő XXXI. t.-cz. 90. és köv. §-aiuak egybevetéséből, az azokban fogtartása. lalt rendelkezéseknek a törvényhozó azokban kifejezésre jutott szándékának mfelelő helyes értelmezése szerint azt kell megállapítani, h. a törvény a házasság felbontása iránt lefolytatott perben vétkesnek nyilvánított és ezen az alapon a vétlen nő tartására kötelezett férjnek nem kívánta megadni azt a jogot, h.anő vagyoni viszonyainak később esetleg bekövetkezhető megjavultával a kiszabott tartás leszállítását vagy mszüntetését követelhesse. Az idézett t.-cz. 91. §-a ugyanis kifejezetten rendelkezik arra nézve. h. a 90. §. alapján kiszabott tartás felemelésének a változót; vagyoni körülményekre tekintettel bizonyos esetekben helye van, oly rendelkezés ellenben, h. a kiszabott tartás a nőnek később esetleg javult vagyoni körülményeire való tekintettel leszállittassék vagy megszüntettessék, a törvényben egyáltalában nein foglaltatik, a mi nyilvánvalóan arra mutat, h. a törvényhozó ezt kizárni kívánta, a mi a törvényjavaslat indokolásának a javaslatot 113., 114. §-aira vonatkozó részében határozottan ki is fejeztetett. Az a kérdés pedig, h. a válóperben keletkezett Ítélet meghozatalakor a tartásdíj megállapításánál mindkét fél akkori vagyoni körülményei kellően figyelembe vétettek-e, a jogerős Ítélettel szemben a pernek törvényszerű megújítása nélkül elbírálás tárgyává nem tehető (901. jul 7. 8554/900.). 92. §• 18478. Curia: Az a körülmény, h. a nejének tartására jogA nő tartása erejüleg kötelezett férj hagyatékára, mivel annak tartozásai a a férj örökösei vagyont meghaladják, csőd nyittatott, szintén nem a tartási körészéról. telezettség megszüntetésére, hanem esetleg csak arra szolgálhat alapul, h. a tartási igénynyel biró nő, a mennyiben a csődnyitás előtt valamely meghatározott vagyonból való külön kielégítéshez előn}rös jogot nem szerzett, a ,csődtv. 67. §-ának megfelelően követelésének aránylagos kielégítésére szorittassék ; a fenforgó esetre tehát az 1894 : XXXI. t.-cz. 92. §-ának az a rendelkezése, h. a férj örökösei a tartásnak a hagyaték tiszta jövedelme erejéig való leszállítását kérhetik, alkalmazást nem nyerhet (901. jul. 7. 8554/900.). §• 18479. Curia : A név viselésre vonatkozó oly vitás kérdés, A feleség joga mely a házassági kötelékre van alapitva, ennek megszüntetése a férj nevének után is, mint a családi állással kapcsolatos: magánjogi jellegű; viselésérc a családi név viselhetése felőli vitás kérdések eldöntése tehát, akár a családi név bitorlásának eltiltása, akár az annak viselésére vonatkozó jogosultság megállapítása forog szóban, a bírósagok hatásköréhez tartozik, sőt az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §. külön \§ rendelkezik az iránt, h. a bíróság esetleg köteles a nőnek ezt a jogát az Ítéletben kimondani, miből önként következik, h. az 1894: XXXI. t.-cz. hatályba lépte előtt keletkezett, egyoldalúan felbontott Ítéletnek a név viselésére vonatkozó vitás