Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG 1894 : XXXI. sz. a. hozott végzésével, a kereseti jogalapon túlterjeszkedve, a t.-cz. bontási keresetet mtámadási keresetnek minősítette és hivatalod. §. c) p. ból utalva az 1894 : XXXI. t.-cz. 54. §. c) pontjára, a tárgyaTévedés. lasnak ezen irányban való kiegészítését elrendelte; de minth. a iXősztehetet- felp. az 1899. okt. 26-án tartott tárgyaláskor a jogalap változtaknség. fáshoz hozzájárult és keresetét ekkor már az 54. §. c) pontjára alapította, keresete e helyen is mint a házasság érvénytelenítésére irányult mtámadási kereset volt elbírálandó. Tekintve pedig, h. a peres felek közötti házasság 1S93. decz. 15-én köttetett, felp. azonban az 1894 : XXXI. t.-cz. 54. §. c) pontjára alapított kérelmét csak 1899 okt. 26-án terjesztette elő. valamint tekintve, h. felp. az alp.-nek állítólagos nösztehetetlenségét és az erre vonatkozó tévedést a megtámadási hereiem előterjesztését megelőzően, egy esztendőt meghaladó időnél előbb, felismerte, mert nemcsak az 1898. ápr. 19-én 6476. sz. a. beadott bontási keresetében, hanem már az 1894. ápr. 7-én 5470. sz. a. folyamatba tett válóperében is egyik bontó okként alp.-nek állítólagos nösztehetetlenségét kívánta érvényesíteni; tekintve végül, h. a házasság felbontása ' iránt indított kereset, a házasság mtámadására e törvényben mszabott elévülési időt nem szakítja meg: felp.-t az 1894 : XXXI. t.-cz. 54. §. c) pontjára alapított kérelmével, ;\z 54. §. 1. bek. és c) p., valamint a 145. §. alapján elutasítani kellett. (900. márcz. 22. 1550.) 18415. Curia: Előre bocsátván azt, h. habár a peres házastársak külföldön kötöttek házasságot és Mag}^arországban soha eg3'ütt nem laktak, az elsőfokú bíróságnak illetékessége és hatásköre a m. kit-. igazságügyminister 423/9y. sz* biróküldési rendelete alapján megállapítandó volt, felp.-nek az 1897. évi máj. 2-án Bécsben kötött házasság érvénytelenítése iránt, az 1894 : XXX. 1. t.-cz. 54. §-ának c) p.-jára alapított mtámadási joga az 57. §. alapján idomulás miatt mszüntnek nem volt kimondható ; mert igaz ugyan, h. felp. abból a körülményből, h. alp. az 1897. okt. 16-ig tartó együttélésük ideje alatt felp. irányában a házastársi tartozást nem teljesítette, alaposan következtethette azt, Ji. alp. a házastársi tartozás teljesítésére képtelen, de h. alp. erre már a házasság kötésekor is és állandóan képtelen volt, erről csak akkor szerezhetett felp. minden kétséget kizáró módon biztos tudomást, midőn ez a házasság érvénytelenítése iránt a bécsi cs. kir. orsz. tsz. előtt folyamatba tett perben mindkét házasfélnek orvosszakértői ismételt mvizsgáltatása után első és másodbiróilag ítéletben megállapittatott. (1898. szeptember 30. 75/98.) Minthogy pedig felp. ezen időponttól számítva lévén belül 1899. jan. 27-én 3150. sz. a. beadta mtámadási keresetét, tekintve, h. mindkét alsóbb*, csupán a kereseti jog mszünése okából utasította el felp. keresetét, mindkét alsóbiróság ítéletét mvaltoztatni s a tszéket a keresetnek érdemi elbírálására utasítani kellett (901. fcbr. 27. 7138/900.). 18416. Curia: Felp. keresetében azt állította, h. alp.-sel 1890. végén ismerkedett meg, továbbá, h. a házasság mkötésekor vagyis