Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG. 97 55. §. Megtévesztés. (Kettős házasság.) 1897. febr. 28-án nem tudta, h. neje mástői teherbe van ejtve, '894: XXXI. mert ez utóbbi azt csak két hó múlva vallotta be s felp. azután t. cz. nejét máj.-ban házától elbocsátotta. Habár a gyermek 1897. máj. 54. §. e) p. 23. s igy a házasságkötés idejétől számított 3. hó végén szüle- Tévedés tett, felp.-t mégis mindkét alsófoku bir. Ítéletének mváltoztatásá- (Más férfitól val az 1894 : XXXI. t.-cz. 54. §-ának e) p.-jára alapított kerese- való teherbe tével elutasítani' kellett, mert a házasság érvénytelenítését czélzó ejtés). pereknek jogi természeténél fogva a házasíeleknek előterjesztése önálló teljes bizonyítékot nem képezhet; mely szabály alól azok az esetek sem képeznek kivételt, midőn ily kereset alapjául felp. a mtévesztés okát hozza fel, felp. pedig nem hozott fel oly adatokat, melyek a házasfelek előterjesztéseit támogatnák ; felp. mtévesztése tehát s ebből kifolyólag a házasság érvénytelenítése kizárólag az alp. beismerése alapján annál kevésbbé volt kimondható, mert a felek az 1899. nov. 24-én tartott tárgyaláskor maguk ugy nyilatkoztak, h. a házasságot attól az időtől kezdve még két hétig folytatták, a mikor alp. bevallotta, h. mástól van teherbe ejtve (900. decz. 5. 4536.). 18417. Debreczeni tábla: Az, h. az alp. állítólag elhallgatta, illetően eltagadta a felp. és az eskető lelkész előtt azt, h. a házasság mkötését megelőzően az alp.-nek már egg másik házassága fennállott s a melyet a prot. hitelveinek mfelelőeu a polg. bir. bontott fel. ilyen mtévesztésnek még akkor sem volna tekinthető, ha a jelzett elhallgatást, illetve eltagadást a felp. kimutatta volna ; a mennyiben a csatolt iratok szerint a polg. bíróság azt a másik házasságot, ennek a házasságnak mkötése előtt, jogerős ítélettel bontván fel, eme felbontás folytán az alp. felp.-sel házasságra léphetett. A mtámadás alapjául felhozott mtévesztés tehát kimutatva nem lévén és más mtévesztést a felp. fel nem hozván, a házasság ezen az alapon fel nem bontható, de nem bontható fel ez a házasság az idézett törv. 80. §-a alapján sem, mert a felp. az alp. ellen olyan bontó tényt sem mutatott fel, a melyből az alp.-nek a felp. irányában való állítólagos rossz bánásmódja és alp.-sel való életközösség elviselhetetlen volta kitűnnék ; mert egymagában véve azzal, h. az alp. a tárgyalásra meg nem jelent, az emiitett rossz bánásmód és az az által okozott sértés ténye, továbbá az életközösségnek elviselhetetlen volta kimutatottnak nem tekinthető. — Curia: Hhagyja (99. jun. 9. 1430.). 18418. Curia: Érvénytelennek nyilvánította a házasságot a (Eskór.) H. T. 55. §-a alapján, mert alp nő és annak szülői felp. férj előtt nemcsak a házasság kötése előtt, de később, ennek tartama alatt is, eltitkolták azt, h. alp. nő ggóggithatatlan epilepsiában szenved (901. márcz. 14. 46.) 18419. Curia: Az, h. alp. már az egybekelés előtt eskórban szenvedett s ezen baját tudva, felp. előtt elhallgatta, ez nem a házasság felbontására, hanem érvénytelenítésére szolgálhat alapul (901. máj. 7. 1302.) 18420. Curia: Ha a nő férje nősztehetetlenségérői még az 57. §. együttélés idejében győződött meg, a házasság érvénytelenítése Elévülés Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. XII. 7