Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. Kártérítés, gyártelepének üzemét erőszakosan mszüntette. A per folyamán Jdrványbi- azonban ettől eltérve, arra az álláspontra helyezkedett, h. eliszottsdg fele- merte a járványbizottság vagyis az alp.-ek hivatalos közegei ellőssége. já'ásának törvényszerűségét és szabályszerűségét; de minth ;i tett intézkedések, a melyek a felp. anyagi károsodását okozták, a köz érdekében létesíttettek, abból az elvből kiindulva, h. ;i köz érdekében okozott károsítás az egyént kártérítés követelésére jogosítja, kárának megtérítésére az alp.-ket ezen az alapon kéri köteleztetni. Igaz, h. a birói gyakorlat áHal elfogadott jogszabály, h. a nem jogellenes, sót megengedett cselekményeié, eljárások és működések <dtal előidézett károk is nwg állapithatják a kártérítési kötelezettséget és felelősséget. A jelen esetben azonban még eldöntendő kérdés az, h. a felp. károsodása egyedül a járványbizottság tényeire, mint okra vezethető-e vissza, vagy h. a kár valódi oka egyéb körülményekben nem kereshető-e ? Minth. pedig azt, h. a járványbizottságuak a gvártelepre vonatkozó intézkedéseit az ott fenyegető mérvben fellépett cholerajárvány tette szükségessé, a felp. beismeri, minth. továbbá ez intézkedésnek törvényességét és czélszerüségét a felp. kétségbe nem vonja, vele szemben a dolog természetének mfelelőleg minden kétséget kizárólag megállapítható, h. a felp.-nek a járvány elfojtása czéljából, az alp.-i hivatalos közegek beavatkozása nélkül saját érdekében önmagának is meg kellett volna tenni mindazon intézkedéseket, melyek a czél érdekében hatékonyaknak bizonyultak. Ebből pedig az következik, h. valamint a felp.-nek saját intézkedései nem volnának a károsodás alapokául tekinthetők, ugy a járványbizottságnak tényei sem tekinthetők a bekövetkezett károsodás okozójául, hanen annak egyedüli okáid maga a fenyeyetőleg fellépett járványos betegség tekintendő ; mert amikor az alp. közegei az 1876: XIV. t. cz rendelkezései értelmében a parancsoló szükség kényszerítő hatása alatt előtérbe léptek, h. a felp.nek a járvány elfojtására hivatalos hatalmukkal és szakértelmükkel hathatós segédkezet nyújtsanak, már akkor szemben találták* magukkal a bekövetkezett károsodásoknak igazi okát, a pusztító járványt, amely h. a járváuybizottság erélyes intézkedéseinek alkalmazása nélkül a felp. gyártelepére minő következményekkel járt volna, meg sem határozható. Ezek szerint nem a járványbizottság tényeire, mint már okozatra, hanem egyedül magára az elemi csapásként fellépett járványra (vis major) lévén a felp. károsodásának oka visszavezethető : alp.-sel szemben a keresetnek jogalapja nincs: mert a közveszedelmek és következményeiért senki felelősségre nem vonható, s a miatta szenvedett kárát mint elemi csapást, viselni mindenki maga köteles. (900. márcz. 13. 6553/99. — Curia: Hhagyja. (901. jun. 14. 3838/900.) Községi elől- 18410. Curia: Az 1886 : XXII. t.-cz. rendelkezése szerint járósági tag kétségtelen ugyan, h. a fegyelmi eljárás a hivataláról lemondott, kártérítési kö-avagy újra meg nem választott községi elüljárósági tag ellen is telezettsége, folyamatba tehető. De másrészt a hivatkozott törvény által az sincs kizárva, h. a kárt okozó községi elüljárósági tag ellen a