Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)
KÖTELMI JOG. 83 kötelezettsége. Az okozati összefüggés alp. törvénybeli köteles- Kártérítés, ségének elmulasztása és a jelzett baleset közt fenforog és alp. A. munkaadó magánjogi felelősségét nem szünteti meg sem az, h. a sérült felelőssége részéről a rendőrségnél nem az alp., hanem G. A. esztergályos- munkása balsegéd ellen tétetett a panasz, sem pedig az, h. a bünvizsgálat esetéért. mszüntettetett Amennyiben pedig M. J.-t is gondatlanság terhelné, ez a körülmény csak a kártérítés mérvére nézve lehet befolyással. Mindezek tekintetbe vételével alp. kártérítési kötelezettségét megállapítani kellett (900. okt. 11.3837.). 18402/a. Szegedi tábla : Való ugyan, h. alp ellen a Btk. 310. §-a alapján gondatlanságból okozott testi sértés vétsége miatt indított eljárás jogérvényesen mszüntettetett, de a jelen esetben ez a körülmény nem ok a kártérítési igény elutasítására, mert alp. a Kbtk. III. §-a alapján testi épség elleni kihágásban bűnösnek ítéltetett ugyanazon mulasztás alapján, mely a Btk. 310. §-ába ütköző vétség miatt való perbevonását idézte elő ; az előbbi ügyben ugyanis azért szüntettetett meg az eljárás alp. ellen, mert az bizonyittatott, h. felp. maga vállalkozott a fűtői teendőkkel kapcsolatos gépszij áthelyezésére is, az utóbbi ügyben pedig azért ítéltetett el, mert alp. a kazánfűtőkre nézve fennálló miniszteri rendelet 13. §-ának rendelkezése ellenére alkalmazta a felp.-t, arra való képesítés kimutatása nélkül. Nem kétséges tehát, h. felp. az alp. szolgálatában olt/ leendővel bizatoP meg, amelyre való alkalmazása tilos volt és az a körülmény, h. arra felp., mint közönséges napszámos, béremelés mellett maga vállalkozott, alp.nek, mint vizsgázott gépésznek felelősségén mit sem változtat, mert felp., mint szolga, az alp. utasításait volt köteles teljesíteni; a perben kihallgatott H. P. molnár azt bizonyította, h felp. többször kijelentette, h. ne alkalmaztassák a fűtéshez, mert ő a géphez nem ért és ő a garathoz szegődött munkás, ennek daczára alp. parancsolta, h. felp. fűtse a gépet s bár azt nem hallotta tanú, h. a gépszijnak kerékbe helyezését is utasításba adta volna alp , ezt felp volt kénytelen teljesíteni, mert más egyén a fűtésnél nem volt alkalmazva. A szakértők továbbá azt az egybehangzó véleményt adták a perben, h. a fűtésnél és szivattyuszij felvonásánál nem okvetlen szükséges ugyan szakember alkalmazása, de okvetlen szükséges a munkálatnál a gépész jelenléte ; ugyanazon szakértők azt is megállapították, h. az alp. gőzgépjénél, mint minden stabil gépnél, egy gepszij-regulatornak kellett volna lennie, mely éppen a gépszij levétele és felvételénél elővigyázali rendsza bály; h. ez nem volt meg, alp. maga beismerte. Ezek szerint alp.-t nem közvetlenül a felp. kezének összemorzsolása alkalmával terheli a gondatlanság, hanem terheli öt a mulasztás a már előzetes óvrendszabályok be nem tartásából folyóan, melynek alapján a Kbtk. III. §-ához képest bűnösnek találtatott és minthogy a felp. kárigénye az alp. eme mulasztásával áll okozati összefüggésben, az elsőbiróság ítéletét mváltoztatni, az alp. kártérítési kötelezettségét megállapítani s az elsőbiróságot további eljárásra utasítani kellett. (900. jan. 31. 5792/ 9.) — Curia: Hhagyja. (900. szept. 27. 2928.) 6*
