Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

82 KÖTELMI JOG. Megbízás, és mert ama tényállás szerint felp. az 500 frtot, nem tudva a Ügyvitel, vevő F. Istvánnak visszaléphetési jogát és mtörtónt visszalópóKözbenjárás sét, fizetvén ki, ebből a fizetésből nem lehet jogszerűen követdija. keztetni arra. h. azáltal felp. alp.-nek 500 frthoz való igényét jogfentartás nélkül elismerte, hanem ama tényállás mellett az a fizetés felp. részéről jogilag tévedésből történtnek tokintendő. (99. okt. 13. G. 334.) Kiskorú meg- 18400. Curia: A nem teljes korú is mhatalmazotti minőségbizott. ben érvényesen eljárhat, illetőleg jogügyleteket köthet. (901. ápr. 25. G. 129.) A megbízó 18401. Curia: A mbizott az általa ily minőségben létesített felelőssége, ügyletnél a mbizó nevében vállal kötelezettséget, a miből következik, h. a másik szerződő fél az ily ügyletből származó jogát csak a mbizó ellen'érvényesítheti, mert az ügylet tárgyára a mbizó ellen kiterjedő batálylyal csak a mbizó perben állása mellet hozható határozat, sőt még maga a mhatalmazás ténye is ily perben állapitható meg. (901. szept. 10. 4068.) 16. Kártérítés. Amunkaa'io 18402. Curia: M. J., ki 14 éves korában vétetett fel mint felelőssége tanoncz az alp. gépgyárába, még alig volt ottan 2V2 hónap óta munkása bal- alkalmazva, midőn 1895. szept. 16-áu délelőtt 10 óra tájban esetéért a gép fogaskereke bal kezének mind az öt ujját leszakította. A per adatai szerint M. J., mint tanoncz, G. A. vasesztergályossegéd közvetlen felügyeletére volt bizva. A rendőri nyomozat iratai szerint G. A. nevezett tanonczával három esztergapadon dolgozott. G. A.-nak a perben tett vallomása szerint, az egyik padra M. G felp.-nek kellett vigyázni, mig F. A. tanú vallomása szerint M. J. azért volt oda állítva, h. dolgozzék. Ezek szerint M. J. balesete a részére foglalkozásnl kijelölt helyiségben történt Az 18S4 : XVII. t.-cz. 114. §-a szerint minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni, ami, tekintettel a telep minőségére a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál Az 1893: XXVIII. t.-cz. 1. §-a pedig azt rendeli, h. a munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesiteni és fentartani, ami az alkalmazottak életének, testi épségének s egészségének lehető biztosítása szempontjából szükséges, nevezetesen pedig az idézett §. b) pontja szerint köteles a hajtó és fogaskerekeket legalább azon magasságig, ameddig az alkalmazottak és más járókelők azokkal érintkezhetnek, védőkészülékkel vagy korláttal ellátni Több tanú egybehangzó vallomása szerint az a gép, melynél a még csak 2lU hónap óta alkalmazásban volt M. J. tanonc? alkalmazást nyert s mely által a baleset bekövetkezett, akkor védőkészülékkel ellátva nem volt. Alp. mulasztást követett el, h. olyan intézkedéseket nem tett, h. M. J. a veszélyes gépekkel érintkezésbe ne jöhessen. E kötelezettség elmulasztása az 1893 ; XXWIII. t.-cz. 37. §-a értelmében alp.-nek polgárjogi felelőssé gét megállapítja s ebből a mulasztásából folyik az ő kártérítési