Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

Munkabéri dott jog-szabály az. h. építkezési szerződési viszonynál az a fél, szerződés aki az épitö vagy vállalkozó által teljesítendő munkából a kész Épitési szer- munkál átvette s annak tetemes részét ki is fizette, a mvnka még zödés. fizetetten hátralékos részének mfizetését. arra való hivatkozással, h. az építkezés a még pótlandó hiányok miatt teljesen be nem fejeztetett, idöelöttiség okából meg nem tagadhatja. Minthogy pedig a felébb.-i bíróság ítéletének tényállásában mely a sommás eljárási törv. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, ; /. állapíttatott meg, h. a peres felek közötti építkezési szerződési viszonyból eredő A) alatti adóslevél tartalma való, arra tekintettel, h. ügy a külön megállapított tényállás, valamint a tartalmilag valónak megállapított A) alatti szerint, alp.-ek a mbizásuk következtében felp. által épített házal átvették, s felp.-sel ennek az építkezésből eredő követelése iránt összeszámoltak : ugy tekintettel arra, h. alp.-ek annak ellenére, h. a mini az az A) alatti szövegéből kitűnik, az összeszáindáskor az épitkezési biányokról tudomással bírtak, az összeszámolás eredményeként 13('u kor. 67 fill. megállapított felp.-i követelésmfizetésére,nem a hiányok pótlásától feltételezetten, hanem ezektől eltekintve, 19(JO. ang. 1-én feltétlenül kötelezték magukat s azt a jogot, h. felp.sel a hiányukat péjtoltassák. saját összeg és idő szerint mhatározotl kötelezettségük érintése nélkül csak fentartották, amint egyfelől saját kötelezettségük teljesítését az ellenszolgáltatás mtörténtétől függővé nem tehetik, addig másfelől a felébb.-i bíróság nem sértett jogszabályt, midőn az alp.-i időelőttiségi kifogást mellőzve, a megállapított hiányok elfogadott értékét a lélp.-i követelésből levonásba helyezte, s a különbözeti összegben alp.-eket marasztalta. (901. máj. 9. G. 154 ) 15. Megbízás. Ügyvitel. Közbenjárás 18399. Curia A felébb, bíróság Ítéletében foglalt és e rószdija. hen panaszszal meg sem támadott tényállás szerint ugyanis, alp. azt az 5110 frtot, mit tőle felp. jelenleg visszakövetel, a felp.-től közbenjárási dij czimén vette fel ama ügylet után, amit felp. nevében H. Gusztáv vevő F. Istvánnal kötött. A közbenjárási dij fizetése iránt szerződő felek a közbenjárónak tevékenységi körét szerződésileg szabályozhatják ugyan, azonban a közbenjárási dij követeléséhez az szükséges, h. az az agylet, amire a közbenjárás vonatkozik, ha nem is a közbenjárónak minden irányban állandó tevékenységével, de valóban létrejöjjön és pedig ugy, h. azt az ügyletet az, aki a közbenjárási dijat szerződésileg lekötötte, a létesült ügylet módozatainál fogva minden esetre a maga javára valóban érvényesíthesse is : szükséges pedig ez a keresk. tv. 534. és 546. § ainak hasonló kérdésben kifejezett rendelkezései szerint és azért, mert a közbenjárási dijak lekötése kétoldalú szerződés és vagyoni előnyben részesítésre vonatkozó igéret, és így annuk a dijnak ellenértékének és a dolog ter-