Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

53 biztosítása érdekében azon esetben is élhet az 1881. LX. t-cz. 42 §-ában foglalt jogkedvezménynyel, ha a neki megítélt eskü letételére kitűzött határnap elmulasztása miatt halasztó hatálylyal nem biró igazolást ad be. VIII. 13319. 5 sz. Ha a végrehajtást szenvedő azon ítélet ellen, melynek alap­ján a végrehajtás elrendeltetett, halasztó hatálylyal nem biró felebbezés­sel élt s az itélet hatályon kivül helyezése esetére őt megillető visszvég­rehajtási igényeinek biztosítására a követelést az 1881 : LX. t-cz. 42. §-a feltételei szerint birói letétbe helyezi, ha az itélet feloldatott, végrehaj­tást szenvedő jogositva van a letétbe helyezett összegnek kiutalását kérni X. 16876. 6. sz. Ha a végrehajtató végrehajtást szenvedőnek előbb csak ingó vagyonára, azután pedig' külön kérvénynyel ingatlan vagyonára, vagy meg­fordítva előbb csak ingatlan vagyonára, után pedig külön kérvénynyel ingó vagyonára kéri a végrehajtás elrendelését, az utóbbi kórvény költ­sége a végrehajtást szenvedő terhére rendszerint nem állapítandó meg. 6. Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla. 1. sz. Sommás eljárásban a szóval kihirdetett itélet a szabálysze­rűen megidézett, de meg nem jelent félnek írásban kézbesítendő, ha az ezen fél meg nem jelenése miatt hozatott; ha azonban a tárgyalás be­fejezése után a felek a bizonyítási eljárás foganatosítására s esetleg ité­let kihirdetésére vagy, ha az utolsó bizonyíték kivétele megkeresés ut­ján történt, a vonatkozó jegyzőkönyv beérkezte után, egyenesen csak itélet kihirdetésére idéztettek, az itélet a szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent félre nézve is kihirdetettnek tekintendő.1) III. 709. 2. sz. A korábbi vevő az 1881 : LX. t.-cz. 186. §-a szerint általa megtérítendő árkülömbözetet 15 nap alatt rendszerint birói letétbe helyezni köteles s ennek nem teljesítése esetén ellene bármelyik érdekelt fél ké­résére az eljáró telekkönyvi hatóság által ily értelemben kielégítési vég­rehajtás rendelendő el: hogyha azonban már jogerős sorrendi végzés lé­tezik s az előjogos hitelező, avagy az előjogosok beleegyezésével későbbi hitelező ezen árkülömbözeti követelést fizetésképen elfogadni hajlandó, ez esetben a fizetés s nem teljesítés esetén a kielégítési végrehajtás egyenest ennek javára rendelendő el. III. 952, m. III. 5501. 3 sz. Abban az esetben, ha a végrehajtási törvény 156. §-a értel­mében a társtulajdonos jutaléka is áverés alá bocsátandó, a társtulajdo­nos jutalékára feljegyzett s jogerejüleg még el nem döntött törlési per, mint a tulajdoni igényfeljegyzés egyik neme, az árverésnek az egész in­gatlanra elrendelését nem akadályozza. IV. 1431, m. III. 5437. 4. sz. A lefoglalt függő termés jövedelmének, ha az az ingatlan elárverezése folytán bejött vételár felosztása idejében még kiadva nincs, az ingatlan vételárához csatolását — a mennyiben az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számi­») E határozat az 1893: XVIII. t.-cz. folytán hatályát vesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents