Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

35 megállapított költség- erejéig, e megállapítással egyidejűleg, végrehajtást szenvedő ellen a kielégítési végrehajtás elrendelhető. 5. sz. Azokban a sommás perekben, melyekben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincs (1893. évi XVIII. t.-cz. 181,, 182. §§.), a felebbezési bíróság által hozott végzés ellen, a mennyiben a törvény eltérő intézkedést nem tartalmaz, felfolyamodásnak az 1881. évi LIX. t.-cz- 52., 54., 57., illetőleg 59. §§. korlátai között helye van.1) 6. sz. A hagyatékhoz nem tartozó, de örökhagyó házastársa vagy valamelyik örökös által osztály alá bocsátott ingatlan az 1894. évi XVI. t.-cz. X. fejezetében szabályozott eljárás mellett is, az osztályba bevonható, illetve kiegyenlítési értékül átadható. Ebből folyóan az 1894. évi XVI. t.cz. X. fejezetében szabályozott eljárásnak akkor is helye van, ha az örökhagyó házastársa, vagy valamelyik örökös a hagyatékhoz nem tartozó saját ingatlan részjutalékát osztály alá bocsátja s az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kórelem azért, mert ily ingatlan is osztály tárgyává tétetett, nem utasítható vissza, hanem az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti eljárás folyamatba teendő és az örökösödési bizonyitványnyal együtt az osztályt magában foglaló s az 1894 : XVI. t -cz. 60. §-ában körülirt alaki kellékeknek megfelelő okirat is a hagyatéki bíróság által, annak idején, a telekkönyvi hatósághoz átteendő. VIII. 895. 1. 7. sz. Rendes perekben az eskü letételére az 1868 : LIV. t -cz. 239. §-a alapján kitűzött határnapon a végzésben kijelölt óra után két órán tul, a napnak későbbi hivatalos órájában kivett eskü letettnek elfogadandó IX. 15486. 8. sz. Valamely követelés engedélyezésével jogot nyer az engedményes arra is, hogy a követelést az annak alapjául szolgált eredeti szerződés teljesítése szerint illetékes, vagy az ügyletből kifolyóan törvényen alapuló kivételes intézkedés szerint illetékes bíróságnál beperesithesse. IX. 15459. 9. sz. Az elsőbiróságnak azon végzése ellen, melylyel a zárlat, az 1881. évi LX. t.-cz. 237. §. a) pontja alapján és a 239. §. szerint az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen rendeltetett el és a felek meghallgatására egyidejűleg határnap is kitüzetett, külön felfolyamodásnak helye van. X. 16969.2) 10. sz. A felperest kereseti követelésével elutasító és perköltségben marasztaló két egybehangzó ítélet alapján a másodbirósági ítélet ellen használt és törvény szerint ki nem zárt további felebbezés esetén az alperes kérelmére a perköltség erejéig a kielégítési végrehajtás el nem rendelhető.3) *) V, ö. a debreczeni 4. sz., a győri 2. sz. és a kassai 5. sz. döntvényt és a kir. Curiának ezeket hatályon kivül helyező III. sz. döntvényét a 11. lapon 2) Ezt a döntvényt hatályon kivül helyezi a Curia VIII. sz. polg. döntv. (fönn 12. a lapon). 3) Vonatkozással a pozsonyi kir. ítélőtáblának a határozattárba fölvett 12. sz. polg. határozatára. 3*