Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

21 kintet nélkül arra, vájjon azok tettese vagy részese ellen már önmagában is büntettet képező lopás forog-e fenn vagy nem — alkalmazandó. — Az ugyanazon tettes vagy részes ellen fenforgó lopás vagy lopás kísérletének vétségei, az ezek tárgyát képező dolgok értékének egybefoglalása alapján, ezen, habár egybefoglalt érték az 50 frtot meghaladja, vagy többszörösen meghaladja is, a BTK. 335. §-ának rendelkezéséhez képest csak egy büntettet képeznek. II. 684, m. V. 10406. 45. sz. A BTK. 92. §-a első bekezdésének második rendelkezése az államfogházra nem terjedvén ki, ezen büntetési nem helyett pénzbüntetés az ítéletben nem állapitható meg. II. 553, m. V. 8941. 46. sz. Kettős házasság miatti elitélés esetében a házasság semmisége vagy megsemmisítése a bűnvádi ítéletben nem mondandó ki. II. 627, m. V. 9Ó08. 47. sz. A cseléd részessége gazdája ellenében, ennek nem cselédje által elkövetett vagy megkisérlett lopás esetében a BTK. 336. §-ának 7. pontja alapján Ítélendő meg s büntetendő. — Mindazonáltal ezen határozat, több kérdésen kivül nem érinti azon további kérdést sem, hogy az esetben, midőn valamely cselekmény büntetendő volta vagy nemének megállapítása -a törvény által meghatározott bizonyos személyes tulajdonságtól vagy körülménytől füg'g, s ezen tulajdonság vagy körülmény a tettesre vonatkozólag nem, de a részesre vonatkozólag fenforog ; továbbá, ha ezen személyes tulajdonság vagy körülmény kizárólag- individuális : mily befolyást gyakorol ez ugy a cselekmény meghatározására, valamint esetleg annak, illetőleg a tettes vagy részes büntetésének megállapítására. II. 687, m. V. 10545. 48. sz. Azon kisközségbeli jegyző vagy körjegyző, a ki az 1883 : XLIV. t.-cz értelmében a községi közegek általi beszedésére bizott adó, illeték vagy más köztartozásnak lerovásául az egyes községbeli lakosok által az ő kezeihez fizetett pénzt hivatali minőségben, a községi bíró vagy adószedő távollétében, sőt esetleg ennek jelenlétében is átvesz, hivatali hatalmának körében jár el, és hivatali cselekményt teljesít; a miből következik azon folyomány, hogy az esetben, ha a jegyző a fentebb megjelölt czimen neki átadott és általa átvett pénzt eltulajdonítja, illetőleg azzal mint sajátjával rendelkezik, a hivatali sikkasztás bűntettét követi el. — A mennyiben a jegyző — körjegyző — az 1876 : XV. t -cz. életbelépte után, de az 1883 : XLIV. t.-cz. életbelépte előtt követett volna el ilynemű sikkasztást: erre vonatkozólag a jelen határozat az 1876 : XV. t.-cz. 42., 47., 52. §-ainak, továbbá az 55. §. b) pontja és a 63. §-nak az 1883: XLIV. t.-cz. fentebb idézett szakaszaival a fenforgó kérdést illetőleg teljesen eg37ező rendelkezései erejénél fogva, az anyagi büntető törvényeket illetőleg azonban a BTK. 2. §-ának figyelembevételével alkalmazandó. II. 727, m. V. 11398. 49. sz. Fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmények miatt, ha sem súlyosító, sem enyhítő körülmények nem forognak fenn, vagy ha a súlyosító és enyhítő körülmények egymást ellensúlyozzák, s ez indokból a fennforgó cselekményre a törvény által megállapított büntetés minimuma és maximuma közötti középtartam állapítandó meg: a büntetés középtartama oly módon határozandó meg, hogy az azon cselekményre a büntető törvény által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és