Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

21 kintet nélkül arra, vájjon azok tettese vagy részese ellen már önmagá­ban is büntettet képező lopás forog-e fenn vagy nem — alkalmazandó. — Az ugyanazon tettes vagy részes ellen fenforgó lopás vagy lopás kí­sérletének vétségei, az ezek tárgyát képező dolgok értékének egybefog­lalása alapján, ezen, habár egybefoglalt érték az 50 frtot meghaladja, vagy többszörösen meghaladja is, a BTK. 335. §-ának rendelkezéséhez képest csak egy büntettet képeznek. II. 684, m. V. 10406. 45. sz. A BTK. 92. §-a első bekezdésének második rendelkezése az államfogházra nem terjedvén ki, ezen büntetési nem helyett pénz­büntetés az ítéletben nem állapitható meg. II. 553, m. V. 8941. 46. sz. Kettős házasság miatti elitélés esetében a házasság semmi­sége vagy megsemmisítése a bűnvádi ítéletben nem mondandó ki. II. 627, m. V. 9Ó08. 47. sz. A cseléd részessége gazdája ellenében, ennek nem cselédje által elkövetett vagy megkisérlett lopás esetében a BTK. 336. §-ának 7. pontja alapján Ítélendő meg s büntetendő. — Mindazonáltal ezen határo­zat, több kérdésen kivül nem érinti azon további kérdést sem, hogy az esetben, midőn valamely cselekmény büntetendő volta vagy nemének megállapítása -a törvény által meghatározott bizonyos személyes tulajdon­ságtól vagy körülménytől füg'g, s ezen tulajdonság vagy körülmény a tettesre vonatkozólag nem, de a részesre vonatkozólag fenforog ; továbbá, ha ezen személyes tulajdonság vagy körülmény kizárólag- individuális : mily befolyást gyakorol ez ugy a cselekmény meghatározására, valamint esetleg annak, illetőleg a tettes vagy részes büntetésének megállapítására. II. 687, m. V. 10545. 48. sz. Azon kisközségbeli jegyző vagy körjegyző, a ki az 1883 : XLIV. t.-cz értelmében a községi közegek általi beszedésére bizott adó, illeték vagy más köztartozásnak lerovásául az egyes községbeli lako­sok által az ő kezeihez fizetett pénzt hivatali minőségben, a községi bíró vagy adószedő távollétében, sőt esetleg ennek jelenlétében is átvesz, hivatali hatalmának körében jár el, és hivatali cselekményt teljesít; a miből következik azon folyomány, hogy az esetben, ha a jegyző a fen­tebb megjelölt czimen neki átadott és általa átvett pénzt eltulajdonítja, illetőleg azzal mint sajátjával rendelkezik, a hivatali sikkasztás bűntet­tét követi el. — A mennyiben a jegyző — körjegyző — az 1876 : XV. t -cz. életbelépte után, de az 1883 : XLIV. t.-cz. életbelépte előtt követett volna el ilynemű sikkasztást: erre vonatkozólag a jelen határozat az 1876 : XV. t.-cz. 42., 47., 52. §-ainak, továbbá az 55. §. b) pontja és a 63. §-nak az 1883: XLIV. t.-cz. fentebb idézett szakaszaival a fenforgó kérdést illetőleg teljesen eg37ező rendelkezései erejénél fogva, az anyagi büntető törvényeket illetőleg azonban a BTK. 2. §-ának figyelembevételével alkal­mazandó. II. 727, m. V. 11398. 49. sz. Fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmények miatt, ha sem súlyosító, sem enyhítő körülmények nem forognak fenn, vagy ha a súlyosító és enyhítő körülmények egymást ellensúlyozzák, s ez indokból a fennforgó cselekményre a törvény által megállapított büntetés minimuma és maximuma közötti középtartam állapítandó meg: a bünte­tés középtartama oly módon határozandó meg, hogy az azon cselekményre a büntető törvény által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és

Next

/
Thumbnails
Contents