Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

annak legmagasabb mértéke közötti különbözet egyenlő részre felosztatik, s az ekként eredményezett mennyiséghez hozzáadatik azon mennyiség, mely a számtani egységtől a büntetési tétel legalacsonyabb tartamáig fennmaradt. II. 544, m. V. 8874. 50. sz. A BTK. 335. §-a csakis a lopásokról rendelkezvén, s e szerint az orgazdaságra nem lévén alkalmazható, az orgazdaság, a menynyiben annak üzletszerűsége nem forog fenn, nem válik bűntetté, csupán az által, hogy az orgazda több külön lopás által eltulajdonitott, egyenkint 50 frt értéket tul nem haladó, de összeségükben ezen értéket felülmúló dolgokat, habár a 370. §. egyéb feltételeinek is fennforgása mellett megszerez. Mindazonáltal a BTK. 370. §-ának világos rendelkezéséből s ezen szakasznak a 335. §-hoz való viszonyításából, összefüggésben a 82. első bekezdésének logikai értelméből folyó jogszabálylyal egyenesen következik, hogy azon orgazda, a ki ugyanazon tolvaj lopásaiból származó külön dolgokat, habár különböző időben vagyis több orgazdasági külön cselekmény által megszerez, ha bármelyik későbbi megszerzés alkalmával tudta, hogy az előbb megszerzett dolognak a későbben megszerzetteket együttes összértékre 50 frtot felülhalad, azon orgazdaság által, melyet e körülmény tudása után követett el, az orgazdaság bűntettében válik bűnössé, habár az ezen alkalommal megszerzett lopott dolognak értéke magában véve 50 írtnál nem nagyobb. — Magától érthető, hogy az ezen határozatban kimondott szabályok az orgazdaság elkövetésének, a BTK. 370. §-ában megjelölt többi módozataira, nevezetesen az „elrejtésre" vagy „az elidegenítés czéljából való közreműködésre" is értelemszerüleg alkalmazandók. II. 699. m. V. 10831. 51. sz. Azon esetben, melyben a tettes a KBTK. 126. §-ában meghatározott lopás elkövetése czéljából a magánlaksértés vétségét is elköveti — feltéve, hogy mindkét törvénysértés, idő és véghezviteli módozat tekintetében elválaszthatatlan összefüggésbe áll egymással — a büntetőtörvénykönyvek két külön rendelkezésének, habár az egységes czól által összefoglalt megsértése forogván fenn: a BTK. 95. §-ában meghatározott eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. II. 558, m. V. 10281. 52. sz. A sértett fél visszavonható indítványára üldözendő büntetendő cselekmény miatti végtárgyalás megtarthatására a sértett fél jelenléte múlhatatlanul szükséges, s ennek a végtárgyalásról, kellő és különösen az elmaradás következményeit feltüntető megidéztetése után igazolatlan elmaradása a vád visszavonásának tekintendő. II. 589, III. 2008, m. V. 9109, 11800.1) 53. sz. Iparossegéd, valamint kereskedősegéd által is főnöke vagy ennek hozzátartozója ellen elkövetett lopás, szolgálatban levő személy által, az ellen, esetleg annak házához tartozó elleni lopásnak lévén tekintendő, a kinek a segéd szolgálatában áll : ily eset a BTK. 3" 6. §-ának 7. ponja, esetleg annak 343. §-a alá foglalandó. II. 688, m. V. 10546. 54. sz. A kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt büntető ügyekben elévülés fennforgása esetében, a kir. curiához felebbvitelnek nincs helye. III. 2190, m. V. 11995 2) !) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIII. t.-cz. következtében. 2) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIII. t.-cz. következtében.