Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)
17 22. sz. A BTK. 270. §-ának 2-ik pontjában megjelölt vétségek miatt egyedül a közvádló, de csak meghatalmazás folytán indítványozhatja a bűnvádi eljárás megindítását. — A bűnvádi eljárás megindításának indítványozására alapul szolgáló meghatalmazást ugy a közvetlenül sértett közhivatalnok, valamint annak felettes hatósága is megadhatja. II. 642. m. V. 9750. 23. sz. A közveszélyü megrongálás bűntettének a BTK. 434. §-ában meghatározott tényálladéka a megrongálás tényleges bekövetkezése nélkül nem állapitható meg; ellenben, mindazon szándékos cselekedet,, mely által a vaspályatestnek vagy a mozdonynak, illetőleg ezek valamely alkatrészének, az ebből származható veszély tudatával eszközlött rosszabbá tótele közvetlenül foganatosíttatni megkezdetik, avagy mely által — habár az állag-, illetőleg a minőség közvetlenül nem is rontatik meg, de a megrongálás az előrelátott más physikai ható erőnek hozzájárulásával, mint azon cselekedet és ezen más ható erő együttes okozata rendszerint okoztatik, feltéve, hogy az eredmény a tettes akaratán kivüli körülmény következtében elmarad: a BTK. 434. §-ában meghatározott közveszélyü megrongálás bűntettének kísérletét állapítja meg. II. 725, m. V. 11363. 24. sz. Az ugyanazon gazdának egyik cselédje által, az ezzel egy gazdaságban, illetőleg egy házban, vagy egy üzletben alkalmazott, a közös gazda által berendezett, ennek háztartásában élő másik cseléd ellen elkövetett lopás miatt a bűnvádi eljárás csak a szolgálatadó vagy a meglopott cseléd indítványára indítható meg. — Az esetben, ha az indítványra a fentebbiek szerint jogosított indítványát a törvényben meghatározott idő alatt visszavonja : ezen visszavonás a bűnvádi eljárás megszüntetését vonja maga után. II. 587. III. 2014, m. V. 9101. 25. sz. Azon büntettek vagy vétségek esetében, melyek miatt a BTK. rendelkezései szerint csak a sértett, illetőleg károsított fél indítványára indítható meg a bűnvádi eljárás, az ez iránti indítványt, a mennyiben a törvény erre vonatkozólag kivételesen máskép nem intézkedik, az életkorának 16. évét túlhaladott kiskorú sértett fél, de ezenkívül, sőt ettől függetlenül és önállóan, atyai, illetőleg gyámi hatalmánál fogva a kiskorúnak törvényes képviselője is érvényesen előterjesztheti. — A BTK. 112. §-ában meghatározott idő alatt a kiskorú által előterjesztett indítványnak általa az ítélet előtt való visszavonása nem zárja ki az ugyanazon bűntett vagy vétség miatt az indítványnak a törvényes képviselője által, az emiitett 112. §-ban meghatározott idő alatti érvényes beterjeszthetését és viszont. — A mindkét részről, a törvényes időben beterjesztett indítvány létében, ennek az egyik részről való visszavonása nem zárja ki a netalán még meg nem'indított bűnvádi eljárásnak folyamatba tételét, illetőleg nem vonja maga után a folyamatban levő bűnvádi eljárás megszüntetését. II. 585, m. V. 9099. 26. sz. Az esküvel meg nem erősített, avagy nem a BTK. 218. §-a 1. pontjában feltételezett törvény alapján tett, habár hamis tanúvallomás, nem állapítja meg a hamis tanuzás bűntettét, illetőleg vétségét. II. 611, m. V. 9321. 27. sz. A védő jogosítva van a bíróság ítélete ellen perorvoslatot használni az esetben is, ha védencze azon Ítéletben megnyugodott. — A Márkus. Tárgymutató az I—XI. kötethez. 2
