Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

16 vagy a mennyiben ily korlátozó hatály az Ítéletben ki is mondatott, azonban e joghatály mikénti megszorításáról vagy megszüntetéséről a törvény (1880 : XXXVII. t.-cz. 28. §-a) a 19. §-tól eltérőleg külön rendelkezik. III. 2218 m. V. 12026. 17. sz. Azon esetben, ha valaki a szabályszerű egyenruhájában levő, a törvény és szolgálati szabályok által meghatározott hivatalos köréhez tartozó ügyben, habár külön megbizás és kiküldetés nélkül eljáró pénzügyőrségi közeget hivatali eljárásában erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeríti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza: a BTK. 165. §-ában, esetleg 168. §-ában, meghatározott büntettet követi el. — A BTK. 165. §-ának, illetőleg 168. §-ának alkalmazását nem akadályozza azon körülmény, hogy a pénzügyőr az általános szabályok szerint rendes hivatása körébe eső s ezen szabály szerint kivételt nem képező hivatali cselekvésre külön nem volt utasitva. II. 297. m. V. 9210. 18. sz. Az összbüntetés, vagyis az egyes büntetéseknek a többi cselekmények miatti büntetések félbeszakitlan tartama szempontjából való arányos enyhitése mellőzendő és az 1880 : XXXVII. t.-cz. 36. §-a alkalmazandó. — A büntetés egységesítése azonban a vádlott által elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemnek alkalmazásával itt is fentartandó, — azonban az enyhébb szabadságvesztés-büntetésnek tartama a súlyosabb büntetési nemnek súlyához képest arányosítandó II. 567, m. A. 9025. 19. sz. Törvényszéki jegyző nincs jogosítva s törvényszék tanácsülésében — habár szavazat nélkül is mint előadó közreműködni. — Az esetben, ha a törvényszék határozatánál a jegyző mint előadó működött közre, ezen határozat s ettől kezdve az egész további eljárás semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő. III. 1943. m. V. 11725.1) 20. sz. A BTK. 219., 221. §-ai Szerint a hamis eskü bűntettét, illetőleg vétséget csak az ügyre nézve lényeges valótlan körülménynek esküvel való megerősítése állapítja meg. II. 614, m. 9344. 21. sz_, Valamely ingó vagy ingatlan dolognak, habár ugyanazon eladó által és az előbbi szerződés fennállása alatt, a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül eszközölt ismételt eladása és azon dolognak uj vevő részére való átadása magában véve nem álllapit meg büntetendő cselekményt, s különösen nem állapítja meg a büntetendő csalás tényálladékát; különösen ingatlan dolognak a fent körülirt módon való jogtalan ismételt eladása és azon dolog tulajdoni jogának a későbbi vevő nevére telekkönyvi bekebeleztetése, a mennyiben az előforduló esetben a BTK. 379. §-ában meghatározott csalás valamennyi ismérvei és igy egyrészről a jogtalan kárositási, másrészről pedig a jogtalan nyerészkedési szándék megvalósulva lennének : a csalással együtt, illetőleg ezzel eszmei bűnhalmazatban a BTK. 400. §-ában meghatározott büntettet is megállapítja, a miből, a BTK. 95. §-ának rendelkezése alapján, önként következik, hogy ezen esetben a büntetés meghatározásánál nem mindig a BTK. 338. §-ának, hanem, az esethez képest, a 400. §. második bekezdésének határozata követendő. II. 710, m. V. 11089. J) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIII. t. cz. következtében.