Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

15 az ebbeli elégtétel iránti igényét bejelentette, és arról le nem mondott, ha a kir. ügyész nem felebbezett, jogosítva van a felebbezési perorvoslatot, a kir. ügyészre nézve fennálló feltételek mellett és liatálylyal használni. III. '2159, m. V. 11958.1) 10. sz. Két forint értéket felül nem haladó oly czikkek, melyek, habár csak bizonyos előkészítés, mint niegfőzés, sütés, feltörés vagy megtisztítás avagy más anyaggal való vegyítés után válnak az emberi élelemre használtatni szokott czikkekké : a KBTK. 126. §-a értelmében szintén élelmi czikkeket képeznek, és ezeknek ellopása, ha a lopott élelmi czikk 2 frt értéket felül nem halad, a KBTK. 126. §-a alá eső kihágást állapítja meg,2) II 683, m. V. 10.386. 11. sz. A járásbíróság előtt kihágás czimén tárgyalt és az alsóbb fokú bíróságok ítéletében kihágásnak minősített cselekményekre vonatkozólag, a kir. ítélőtáblának ítélete, ha ellene a vád képviselete részéről nem használtatott felebbvitel, a perorvoslatnak csupán vádlott részéről; az 1880 : XXXVII. t.-cz. 43. §-a 1. pontja alapján való használata folytán a kir. curia által a vád szempontjából egyáltalán nem, és igy azon kérdésben sem vizsgálható felül, vájjon a kihágásnak minősített cselekmény a törvény helyes alkalmazása mellett, nem képez-e büntettet vagy vétséget.3) 12. sz. Büntettek és vétségek eseteiben a kiszabott pénzbüntetések az 1878. évi V. t.-cz. 53. §-a értelmében, a törvény határain belül és a fenforgó körülményekhez képest, 1 frttól 10 frtig terjedőleg egy vagy több napi szabadságvesztésbüntetésre átváltoztathatók. 11. 507, m. V. 8568. 13. sz. A többek bántalmazásából származó súlyos testi sértés vétségére, ha nem tudható ki, hogy ki vagy kik bántalmazó cselekedetének volt eredménye, a sérülés nem a BTK. 308. §-a, hanem annak 302. §-a alkalmazandó. II. 673. m. V. 10121. 14. sz. A BTK. 343. §-a esetében magánfél részéről emelt indítvány visszavonása a hivatalból üldözendő közreműködőkre nem terjed ki. II. 508, III. 2022, m. V. 9100. 15. sz. Az esetben, ha vádlott, habár a bűnvádi eljárás utján hozott ítélet vagy határozat kihirdetésekor abban megnyugvását jelentette is ki, de ezen nyilatkozatától eltérve, az Ítélet vagy határozat kihirdetését követő 24 óra alatt az ellen felebbezést jelentett be, ezen felebbezés elfogadandó és a mennyiben egyéb törvényes okok ellenkezőt nem rendelnek, az ügy a felebbezés alapján felülvizsgálandó. III. 2105, m V. 11900.4) 16. sz. Az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 19. §-a nem alkalmazható azon esetre, ha valaki bűntett miatt a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetése előtt hatályban volt magyar törvények és szokásjog, tehát nem az ország egyes területein érvénynyel birt ausztriai büntető törvénykönyv alapján elitéltetett, a mennyiben ellene az ítéletben, a főbüntetésen felül, más korlátozó joghatály egyenesen nem mondatott ki, *) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIII. t.-cz. következtében. 2) V. ö. alább a 70. sz. döntvényt. 3) Hatályát vesztette az 1886 : XXXIII. t.-cz. következtében. *) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIII. t.-cz. következtében.