Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

35. sz. Oly községekben, melyekben már a Mária Teréziái úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy aztán telekaránylag meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az úrbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily községekben, ily állományokra nézve a maradványföld-váltság felszámitásának az 1871 : LII1. t-cz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. I. 109, m. 1441. 36'. sz. A zálogváltási jognak feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg, hogy az inscriptio arra ki nem terjed, a zálogváltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadnia nem lehet. — Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzéssel terhelt ingatlan nem képez zálogtárgyat, illetőleg, hogy azon ingatlanra az inscriptio ki nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az illetékes birtokbiróságnál önálló keresettel szorgalmazni. — Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ad, ennek folyományaként alperest a feljegyzés törlésének tűrésére is kötelezheti s a jogerős ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. I. 92, m. I. 431. 37. sz. Magyarország erdélyi területén fennálló unitárius egyházi bíróságoknak hatásköre házassági váló perekben kiterjed az ország egyéb részeiben lakó unitáriusokra is*). II. 17, m. II. 1497. 38. sz. Az 1881: LX. t.-cz. 119. §-a rendelkezésének ellenére a tárgyalás után azonnal meg nem hozott, ki nem hirdetett, hanem kézbesített végzés ellen 3 napon tul, de 8 napon belül beadott felfolyamodás elkésés indokából vissza nem utasítható. II. 456, m. III. 5376. 39. sz. Oly adásvételi szerződés alapján, melyben az eladott ingatlanra zálogilag bejegyzett adósság iránt a szerződő felek nem intézkedtek, azon esetben, ha bíróilag megállapítható az, hogy az előadó az eladott ingatlant tehermentesen köteles a vevőnek átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezeihez mindaddig nem követelheti, míg a bejegyzett zálogtörlését nem eszközli. Bizonyos körülmények között, azonban nevezetesen akkor, midőn a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az előadó a vételárnak birói kézhez való letételét és a biró a fenforgó viszonyok tekintetbe vételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt, mindamellett, hogy a zálogjog fennáll, birói kézhez fizesse le. I. 328. m. I. 992. 40. sz. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mérföldön belül, állandó hidat épittet és ez által a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hídon ingyen engedi meg. I. 48, m. I. 301. *) E döntvény a házassági jogról szóló 1894 : XXXI. t.-cz. alapján tárgytalanná vált.