Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

7 41. sz. A házasság tartama alatt egyik házastársnak nincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását, avagy biztosítását követelni II. 54, m. II. 1802. 42. sz. Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, avagy birói átadása előtt kívánja követelését a törvény utján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örökösei és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni. II. 212, m. II. 2195. 43. sz. A törvényes osztályrészre (kötelesrészre) jogosultnak a kötelesrészhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire. II. 140, m II. 2406. 44. sz. Az 1881 : LIX. t-cz. 6. §-a első bekezdésében foglalt intézkedés nem terjed ki azon keresetekre, melyek valamely bekebelezett követelés behajtása czéljából, nem a személyes adós, hanem a telekkönyvileg terhelt ingatlan tulajdonosai ellen, a jelzálogokból leendő kielégítés végett indíttatnak ; hanem az ilyen keresetekre is az 1868 : LIV. t.-cz. 44. §-a második bekezdésében foglalt ezen rendelkezés alkalmazandó, mely szerint ezek a keresetek, felperes választásához képest, alperesnek vagy személyes bírósága, vagy pedig azon bíróság előtt érvényesíthetők, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik. II. 228, m. III. 3450. 45. sz. A telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlésnek megtagadására okul nem szolgálhat az, hogy az előjegyzést nyert fél a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következtében kitűzött tárgyalást megelőzőleg, igazolási keresetét beadta. II. 224, V. 571, m. II. 3162, III. 3589. 46. sz. A szőlődézsmaváltság azon részletei, melyek az árverés napját megelőzőleg három évnél régibb időre maradtak hátralékban, a dézsmaváltsággal terhelt szőlőbirtoknak árverésen befolyt vételárából a ielzálogos hitelezők követelései előtt nem sorolhatók. I. 120. m. I. 458. 47. sz. Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely szerint a kiskorú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hogy e vagyon — és pedig vagy azzal a kifejezéssel, „hogy a gyermek kiskorúságában beállható elhalálozása esetében" — vagy azzal a kifejezéssel „hogy a gyermek nagykorúságának elérte, vagy a leánygyermek férjhezmenetele előtt bekövetkezendő kimúlta esetében" — egy megnevezett harmadik személyre szálljon, a gyermek törvényes osztályrészére ki nem terjed ; következőleg a reá akként hagyott vagyon azon értéke erejéig, mely törvényes osztályrészének megfelel, sem a gyermek végrendelkezési jogát egyáltalában nem korlátolhatja, sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása következtében beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat. Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes szabadsággal jelölhetnek ki nemcsak serdületlen vagy serdült, hanem nagjdtoru gyermeküknek is utóörököst : s következve az erre irányzott helyettesítési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát, a hagyaték utóbb emiitett része tekintetében kizárja II. 147, m. II. 24.08. 48. sz. A közös tulajdont képező telekkönyvi joszágtestből egyik tulaj dontársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdontárs jutalékára is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt