Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

7 41. sz. A házasság tartama alatt egyik házastársnak nincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását, avagy biztosí­tását követelni II. 54, m. II. 1802. 42. sz. Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, avagy birói átadása előtt kívánja követelését a törvény utján érvényesíteni, tar­tozik a meghalt adósnak valamennyi örökösei és az ismeretlen örökösö­ket is ügygondnok által perbe idéztetni. II. 212, m. II. 2195. 43. sz. A törvényes osztályrészre (kötelesrészre) jogosultnak a kö­telesrészhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire. II. 140, m II. 2406. 44. sz. Az 1881 : LIX. t-cz. 6. §-a első bekezdésében foglalt intéz­kedés nem terjed ki azon keresetekre, melyek valamely bekebelezett kö­vetelés behajtása czéljából, nem a személyes adós, hanem a telekköny­vileg terhelt ingatlan tulajdonosai ellen, a jelzálogokból leendő kielégí­tés végett indíttatnak ; hanem az ilyen keresetekre is az 1868 : LIV. t.-cz. 44. §-a második bekezdésében foglalt ezen rendelkezés alkalmazandó, mely szerint ezek a keresetek, felperes választásához képest, alperesnek vagy személyes bírósága, vagy pedig azon bíróság előtt érvényesíthetők, mely­nek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik. II. 228, m. III. 3450. 45. sz. A telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlésnek megtagadására okul nem szolgálhat az, hogy az előjegyzést nyert fél a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következ­tében kitűzött tárgyalást megelőzőleg, igazolási keresetét beadta. II. 224, V. 571, m. II. 3162, III. 3589. 46. sz. A szőlődézsmaváltság azon részletei, melyek az árverés napját megelőzőleg három évnél régibb időre maradtak hátralékban, a dézsmaváltsággal terhelt szőlőbirtoknak árverésen befolyt vételárából a ielzálogos hitelezők követelései előtt nem sorolhatók. I. 120. m. I. 458. 47. sz. Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely sze­rint a kiskorú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendel­keznek, hogy e vagyon — és pedig vagy azzal a kifejezéssel, „hogy a gyermek kiskorúságában beállható elhalálozása esetében" — vagy azzal a kifejezéssel „hogy a gyermek nagykorúságának elérte, vagy a leány­gyermek férjhezmenetele előtt bekövetkezendő kimúlta esetében" — egy megnevezett harmadik személyre szálljon, a gyermek törvényes osztály­részére ki nem terjed ; következőleg a reá akként hagyott vagyon azon értéke erejéig, mely törvényes osztályrészének megfelel, sem a gyermek végrendelkezési jogát egyáltalában nem korlátolhatja, sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása következtében beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat. Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes szabadsággal jelölhetnek ki nemcsak serdületlen vagy ser­dült, hanem nagjdtoru gyermeküknek is utóörököst : s következve az erre irányzott helyettesítési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát, a hagyaték utóbb emiitett része tekintetében ki­zárja II. 147, m. II. 24.08. 48. sz. A közös tulajdont képező telekkönyvi joszágtestből egyik tulaj dontársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy má­sik tulajdontárs jutalékára is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt

Next

/
Thumbnails
Contents