Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

30 K< ITELM1 Jl MÍ. Kötelezettség idő múlva ajánltatik fel, avagy reá nézve a szolgáltatás elfoga­teljesitése és dúsa az időközben változott és jogilag az ő terhére számításba megszűnése, nem vehető helyzeténél fogva az illető szerződésből kitetsző ér­dekkel mar nem bir. (900. ápr. G. G ) Beszámítás. 17479. Curia: Ha a bíróság a beszámítási kifogásnál? helyét találja és beszámítást magában az ítéletben kell keresztülvinni, mert a beszámítás kimondása esetén a marasztalási összeg a be­számított követelés levonása után állapitható n:es- (99. aug. 31. I. G 252.) Egyetemleges 17480. Curia: A hitelező követelése az egyetemlegesen kö­kötelezettség telezett adóstársak valamennyié ellenében nemcsak akkor szűnik megszűnése. me9-> ha az adóstársak tartozásukat együttesen fizetik vissza, de megszűnik akkor is, ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett adós­társak egyike teljesiti. Ebből a jogszabályból következik, h. az egyik eg}'etemlegesen kötelezett adóstárs részéről teljesített fize­tés fejében a hitelező erre a fizető adósra megszűnt követelését oly joghatálylyal, h. a követelés a többi adóstársak irányában az eredeti kötelem alapján fennállónak tekintessék, egyezmény ut­ján át nem ruházhatja. Ez a jogi helyzet akkor sem változik, ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett adóstárs örököseinek vala­melyike teljesiti, mert az örökhagyó helyett, valamelyik örökös részéről teljesített fizetés oly joghatálylyal bir, mintha azt az örök­hagyó maga teljesítette volna . . . valamint nem változik akkor sem, ha a fizetést valamelyik örökös megbizottja teljesiti, mert a megbízott a megbízás teljesítésével maga részére jogokat nem szerez. Azzal tehát. h. a megállapított tényállás szerint azt a 10.000 frt kölcsönösszeget, melyet H. L. és neje egyetemleges kötelezettséggel a debreczeni ev. ref. collegium pénztárából köl­csön vettek — H. L. örökösei közül felp.-ek az ő megbízottjuk B. S. által a hitelező collegiumnak megfizették — felp -ek a hi­telező collegium által B. S. javára s ez utóbbi által felp. javára kiállított engedmény alapján az egyik örököstársuk, az alp. el­len nem nyertek jogot ahhoz, h. az eredeti hitelező jogait bár­mily részben is érvényesíthessék . . . Nem sértett meg a fe­lébb, bíróság jogszabályt azzal sem, h. felp.-ek részére az 12^8 frt 83 és fél kr. tőke után 6 százalék kamat helyett 5 százalék kamatot ítélt meg . . . Mert a fentebb kifejtettek szerint felp.-ek nem léptek az engedmény alapján azokba a jogokba, a melyek az A) a. mellékelt kötelezvény szerint a hitelezőt megilletik, felp.-ek tehát nem követelhetik a hitelező részére a kötvényben kikötött ka­matot, hanem őket csakis a kikötés nélkül járó kamat illeti meg, ez pedig az 1895: XXXV. t-cz. 1. §. értelmében 5 százalék . . . (99. jan. 25. I. G. 495/98.) 4. Kamat. Késedchm 17481. Curia: Midőn valaki valamely jogviszonyból kifo­kamat. lyólag megtérítési kötelezettséggel tartozik, a megtérítendő ösz­szeg annak részletezése nélkül, h. az elsősorban kötelezett tő-

Next

/
Thumbnails
Contents