Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. •2U a fenforgó esetbeu, midőn felp. a D) és E) a. kötlevelek szerint Kötelezettség 400 métermázsa buza szállítása iránt kötött ügyletekből támadt teljesítése es differentiák czinién alp. által követelt összeget annak idején ön- megszűnése, ként egyenlítette ki, a visszakövetelt 1000 frttal és az érvény- Tartozatlan teleírnék kimondani kért váltóval, jogtalanul gazdagodásról szó fizetés. nem lehet. Ezen az alapon tehát, felp. a fizetett összeg vissza­térítését és a váltó érvénytelenítését nem követelheti. De nem követelheti ezt a felp. azon az alapon sem, h. ő a fizetést tar­tozatlanul teljesítette. Mert a tartozatlan fizetés csak abban az esetben követelhető vissza, ha a fizetés tévedésből, vagy megtévesz­tés következtében történt, vagy ha a fizető a fizetett összeg fenn­állását a fizetéskor el nem ismerte és visszakövetelést jogát fen­tartotta, ellenkező esetben a fizetés kölcsönös megállapadás ered­ményének lévén tekintendő, mint ilyen vissza nem követelhető. Felp. azonban az emiitett eseteknek egyikét sem vitatta, hanem azt hozta fel, h. az alp. által követelt differentiát alp.-nek azon eljárása folytán volt kényszerítve kiegyenlíteni, h. alp. őt igé­nyének a temesvári Lloyd-társulat választott bírósága előtt való érvém^esitésével és végrehajtással fenyegette. A perrel való fe­nyegetést pedig a tartozatlan fizetés teljesítésére alkalmas kény­szernek tekinteni nem lehet. Az előadott okokból tehát felp.-t keresetével elutasítani s mint pervesztest a ptrs. 251. §. értel­mében a perköltség fizetésére kötelezni kellett. — Budapesti tábla: Hhagyja. (1290/99.) 17477. Curia: A mi a per érdemét illeti: alp. nem a ki- Harmadik fogásolt A) alatti okirat szerint arra kötelezte magát, hogy a meg- személy fize­vett ingatlanokat terhelő adósságokat eladók helyett a vételárból tése az adós kifizeti. Ez a kötelezettség az ügylet czéljánál és a megbízás ter- helyett, mészeténél fogva nemcsak a fizetés puszta tényét, hanem azt a kötelezettséget is magában foglalja, hogy a fizetés teljesítésénél azzal a gondossággal járjon el, hogy megbízójának vagyoni ér­deke hátrányt ne szenvedjen. Már pedig bekebelezett adósság ki­fizetésénél az adós vagyoni érdeke csak akkor óvatik meg, ha a fizetés egyfelől a telekkönyvi állás figyelembevételével, más­felől a törlésre alkalmas nyugta ellenében teljesíttetik. Alp.-nek tehát a megbízás elfogadásával kötelességévé vált nemcsak a jelzálogos, hanem az alzálogos hitelezőktől is a fizetés ellenében törlési nyugtákat kivánni és azokat megbízójának késedelem nél­kül átadni. (900. szept. 13. 4094.) 17478. Curia: A visszterhes szerződéseknek abbeli jogi Visszterhes természetéből, h. a teljesitésnél mindkét fél részéről értékbeli szerződés tel­szolgáltatás szükséges, továbbá a visszterhes szerződéssel történt jesitése. leköteiezés szerződésszerű teljesüléséhez jogosult bizalomból jog­szerűen következik az, h. az egyik fél részéről szerződés sze­rint előzetesen kötelezett szolgáltatás a kikötött időben teljesí­tendő;, h. az ilyen szolgáltatás teljesítése kölcsönös megegyezés­sel elhalasztható, ilyen halasztás nélkül pedig annak utólagos teljesítését a másik fél nem köteles elfogadni akkor, ha neki a szolgáltatás teljesítése a kikötött időhöz mérten aránytalanul hosszú

Next

/
Thumbnails
Contents