Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 27 tcd tényleg letett bánatpénz azonban nem bir azzal a jogi ter- Jogügylet kömészettel, h. a legtöbbet igérö árverelő az ügylettől a bánatpénzen. Szerző elvesztésével visszaléphet, hacsak ez a visszalépési jog az árverési dés. feltételekben fenn nem tartatott. A felebbezési bíróság- tehát an- Bánatpénz nál kovésbbé alkalmazott helytelenül létező anyagi jogszabályt {árverési). akkor, amikor alp.-t az alapon, h. az ügylet bánatpénz letétele mellett köttetett, a visszalépésre jogosítottnak nem tekintette, mivel a nyilvános árveréseknél bánatpénznek kikötése és letétele magában véve azzal a joghatálylyal, h. a legtöbbet igérö az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphessen, nem bir, az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 278. és 279. §-ai pedig a fen forgó esetre még azért sem alkalmazhatók, mert az ingatlanok bérlete felett keletkezett szerződések a 262. §. szerint kereskedelmi ügyletnek nem is tekinthetők. (900. ápr. 26. 147.) 3. Kötelezettség teljesítése és megszűnése. 17473. Bpesti tsz. : A kir. tsz. elfogadta alp.-nek az osztrák A teljesítési polg. tkv. 1489. §-ára alapított elévülési kifogását s a felp.-t hely joga. ezen alapon elutasította keresetével. Igaz ugyan, h. a peres felek szerződése, a mely szerződés állítólagos megszegése okozta a felp. kárát, Budapesten kelt; de az a tény is vitán kivül áll, h. a szerződés az osztrák polg. tkv. hatályosságának a területén volt a felek részéről teljesítendő. Minthogy pedig abban az esetben, ha a szerződés keletkezési és teljesítési helye külön jogterületekre esik, a keletkezési hely törvényei csupán a szerződés alaki érvényességének a kérdésében nyerhetnek alkalmazást, ellenben az szerződő feleknek a szerződésen alapuló jogai és kötelezettségei tekintetében, a szerződés mellett, a teljesítési hely törvényei irányadók, nyilvánvaló, h. a felp.-nek az állítólagos szerződésszegésből eredő igényei elbírálásánál az osztrák polg. tkv. határozinán3'ai alkalmazandók. És mert ennek a törvénynek fentebb hivatkozott szakasza szerint a kártérítési igény, a kárnak a károsult tudomására jutása napjától számítandó három év alatt elévül s mert a felp. ettől a naptól, vagyis 1894. nov. i-étől számítva három éven tul lépett fel igényével: az is bizonyos, h. a felp.-nek az az igénye elévült. — Budapesti tábla: Hhagyja. (900. jan. 17. 5597.) 17474. Curia: Általánosan elfogadott jogszabály szerint Késedelmes szerződésszegést követ el az a szerződő fél, aki önhibájából a teljesítés. szerződésileg elvállalt teljesítést a kikötött időre elmulasztja, vag}r a teljesítést egyoldalúan abbanhagyja; ellenben jogilag számításba vehető szerődésszegés nem forog fenn akkor, ha a késedelmes teljesítésbe a másik szerződő fél beleegyezik, illetve a késedelmes teljesítést a másik szerződő fél elnézi, vagy ha a teljesítést a másik fél akadályozza meg és teszi lehetetlenné olyan ténykedéssel, ami a vonatkozó szerződés rendelkezéseivel, avagy jogi természetével ellentétes, sőt az utóbbi esetben a szerződés-