Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 313 nevezetesen alp. felhozta azt, h. igényperben a beigazolandó 1881: LX. tulajdonjog alapján mondható ki a lefoglalt ingónak a zár alól t.-cz. feloldása, és h. a tulajdonjog megállapításához a szerzési czim '96. §. kimutatása szükséges, és ez alapon alp. az anyagi jogszabály Fölmentés a megsértését látja abban, h. tagadásával szemben a felébb, biró- foglalás alól ság a tulajdoni igényt azon az alapon állapította meg, mert az igényper igényelt ingók a felp.-i csődtömeghez leltároztattak. Ez a panasz alapján. sem bir megállható alappal. A felébb, biróság ugyanis ténjóként megállapította azt, h. az igényelt ingók a B) a. csődleltár szerint az alp. javára a biztosítási végrehajtásnak foganatosítása előtt a felp.-i csődtömeghez csődvagyon gyanánt leltároztattak, ez a tényállás pedig, a mi egyébiránt alp. részéről felülvizsgálati kérelmében panaszszal meg sem támadhatott, a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó. E tényállás mellett és arra való tekintettel, h. a B) a. csődleltár tartalma szerint a leltározott ingók a tömeg gondnoknak tényleg át is adattak, továbbá figyelemmel a Cs. T. 1., 12., 42., 115. §§-nak rendelkezésére, a vélelem a mellett van. h. az igényelt ingók a felp.-i csődvagyonhoz tartoznak, mihez képest felp. külön szerzési czimnék kimutatására nem is kötelezhető. Ezzel szemben tehát az alp. tartozott volna bizonyítani azt, h. az igényelt ingók a foglalás alkalmával a végrehajtást szenvedőnek tulajdonához tartoztak; minthogy pedig az elsőbiróság előtt történt tárgyalásról felvett jegyzőkönyvből és az elsőbirósági Ítéletből nem tűnik ki az, h. alp. olyan ténykörülményeket felhozott és bizonyítani kívánt, a melyekből jogilag következtetni lehetne arra, h. a kérdéses ingók a végrehajtást szenvedő tulajdonához tartoztak. Ezeknél fogva a felébb, biróság nem sértett meg anyagi jogszabályt azzal, h. felp. igényét bebizonyitottnak vette, és ez alapon az igényelt ingókat a foglalás alól felmentette. (99. jan. 9. I. G. 450/98. F. IV. 774.) 18086. Curia: Az elsőbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, 97. §. h. a lefoglalt vízi malom a zár alól feloldatott, az elsőbirósági Jogorvorlat eljárásnál felmerült költség kölcsönösen megszüntettetett, a ielebb. igényperben. biróság helybenhagyta, egyszersmind a felébb, költséget megszüntette. A pernek eme tárgyára nézve tehát, minthogy a felébb, költség is egy része a perköltségnek, két egybehangzó Ítélet keletkezett. Az 1881 : LX. t.-cz 97. §. értelmében, a mely szakasz rendelkezése a 8. E. 229. §. szerint a felülvizsgálati kérelemre is megfelelöleg alkalmazandó, az elsőbirósági Ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen további jogorvoslat nem használható. Ezek alapján I. r. alp. felülvizsgálati kérelmének fennebb megjelölt azt a részét, a mely két Ítéletnek egybehangzó rendelkezését támadja meg, mint a törv. által kizárt jogorvoslatot vissza kellett utasítani. (98. szept. 15. I. G. 199. F. IV. 665.) 18087. Győri tábla: Ha a végrehajtási eljárás folyamán inditott igényperben a felébb, biróság az elsőbiróság Ítéletét hhagyta, a felébb, biróság Ítéletének a felebbviteli eljárás költségeire vonatkozó rendelkezése ellen sincs felülvizsgálatnak helye. — Indokok: Az 1893 : XVIII. t.-cz. 229. §. 2. k) p.-ja azo-