Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

314 V É GR KII AJ TÁ SI El J ÁRÁS. 1881: LX. kat a rendelkezéseket, a melyeket a végrehajtási eljárás fot.-cz. lyamán felmerülő perekre, s így az igényperekre nézve is az 97. §. 1881 : LX. t.-cz. különösen felállított, továbbra is érvényben tarJogorvoslat totta, ugyanezen §. 3. bek. pedig azt rendeli, h. az 1881 : LX. igényperben, t.-cz. azon rendelkezései, melyek a végrehajtási eljárás során ítélettel eldöntendő kérdésekben felebbezés hatályáról és a másodbíróság ítélete elleni felebbezés kizárásáról intézkednek, a sommás eljárás szerint tárgyalandó ilyen ügyekben az 1893 : XVIII. t.-czikkben szabályozott felülvizsgálati kérelemre is megfelelően alkalmazandók. Ezekből a rendelkezésekből, — tekintve azt, h. az 1881 : LX. t.-cz. 97. §. azt irja elő, h. az igényperekben az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen további jogorvoslat nem használható, — az következik, hogy az emiitett perekben az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Ennek a rendelkezésnek ki kell terjednie a felebbviteli bíróság ítéletének a felebbviteli eljárásban felmerült költségekről intézkedő részére is. E részben nem állitható fel különbség a között, h. a felebbviteli bíróság vonatkozó intézkedése megegyez-e az elsőbirósági Ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezésével, avagy ettől eltérő-e? Ugyanis az 1893 : XVIII. t.-czikkben szabályozott eljárás természeténél fogva a felebbezési költség meg vagy meg nem Ítélésének kérdése nem esik egy tekintet alá az elsőbiróság előtt folytatott eljárás költségeivel; a mint ez kifejezést nyer a törv.-ben is az által, h. az 1893 : XVIII. t.-cz. 109—111. §-ai külön szabályozzák a perköltség viselésének a kérdését s ugyanazon törv. 168. §. külön szabályozza a felebbezési költség viselésének kérdését. Nyilvánvaló, h. pl. igényperben a végrehajtónak az 1881. évi 98. §-ában jelzett s a perköltség megszüntetésére alapul szolgáló jóhiszeműség egészen más tekintet alá esik, illetve nem hasontermészetü azokkal az okokkal, a melyek esetleg a sikertelen felebbezés költségeinek megszüntetését indokolják. Azért, h. a két bíróság az előttük felmerült költségek tárgyában egyértelmüleg határozott, az sem mondható, h. a két határozat a perköltség kérdésében egybehangzó, mert habár a felebbezési költség a félre nézve perköltséget képez, de ez a per más szakában merülvén fel, s annak meg vagy meg nem Ítélésének kérdése más feltételektől, s illetve más körülményektől függvén, a felebbviteli bíróság, midőn a felebbviteli költség kérdésében itélt, más kérdés felett s más jogelvek és szabályok alapján határozott, mint az első biró, midőn az előtte felmerült perköltség viselésének kérdésében határozott. Az első biró a felebbviteli költség tárgyában nem is határozhatott Ha az az álláspont fogadtatnék el, h. a felébb, bíróságnak a felebbezési költség tárgyában hozott határozatának az első bírónak a perköltség kérdésében hozott határozatával való egyértelműsége esetén a két határozatnak a perköltség tekintetében való egybehangzóságánál fogva a felülvizsgálati kérelem ki van zárva, ellenben ha a felébb, bíróság' a felebbezési költség tárgyában máskép határoz, mint az elsőbiró-