Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

312 VÉGRE] IAJTÁSI El J ÍRÁS. 1881: LX. 18083. Curia: Alp.-ek a felébb, biróság itélotének azt a t.-cz. részét, a mely szerint az igényelt ing-ók egy része fele részben 96. §. a foglalástól felmentetett, anyagi és eljárási jogszabály mcgFölmentés a sértése okából támadják meg, azonban eziránt alp.-éknek feliilfoglalás alól vizsgálati kérelmükben felhozott panasza nem bir megállható igényper alappal. Azok az ingók, a melyeket a felébb, biróság fele részben alapján, a foglalás alól felmentett, gazdasági felszerelések és termények, e minőségüknél fogva tehát és a felébb, biróság Ítéletében foglalt tényállás mellett is, a vélelem amellett van, h. azok az ingók annak és abban az arányban tulajdonai, aki és aminő arányban annak az ingatlannak a tulajdonosa, a melyen azok az ingók abbeli minőségben lefoglaltattak, már pedig annak az ingatlannak, amelyen azok az ingók abbeli minőségben lefoglaltattak, a felébb, biróság Ítéletében foglalt ténybeli adatok alapján felp. és a végrehajtást szenvedő vétel utján váltak egyenlő arányban tulajdonosaivá, és a végrehajtást szenvedő ingatlanbeli jutalékát azután ruházta át a felp.-re. Ilyen körülmények között azok az ingók, fele részben a felp. tulajdonául már ennek a végrehajtást szenvedővel együttesen történt ama szerzése alapján vélelmezendők és igy felp. a fele rész tulajdonára nem bir jogi jelentőséggel az, h. a végrehajtást szenvedő az ő ingatlanbeli és felszerelésből való jutalékát felp.-re átruházta, de ennek az átruházásnak a felébb, biróság sem tulajdouitott hatályt, mert azoknak az ingóknak másik felo részét a foglalás alól fel nem mentette, következésképpen alp.-éknek éppen erre az átruházásra alapított panasza jelenleg tárgytalan is. A felébb, biróság Ítéletében nincs megállapítva az, h. a szóban forgó ingók a foglalás alkalmával a végrehajtást szenvedőnek és különösen ennek kizárólagos birtokában voltak, de ez a körülmény, tekintettel a felébb, biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint a felp. és a végrehajtást szenvedő között lévő mintegy családi jellegű viszonyra és arra, h. felp. a fentiek szerint az ingatlan felének kétségtelenül tulajdonosa, és az ingatlannak nem házilag való kezelése a felébb, biróság Ítéletében tényként megállapítva nincs, jelenleg magában véve nem is döntő. (900. febr. 27. G. 633y99.) 18084. Curia: Alp. (azt panaszolja), h. a felp. által megvettnek állított termés átadása nem bizonyittatván, ez megvettuek nem tekinthető. . . . Azonban e panaszoknak sincs megállható alapja ; mert a felébb, biróság nemcsak azt állapította meg, h. felp. és végrehajtást szenvedett a lefoglalt termésre nézve reménybeli vásárügyletet kötöttek, hanem azt is, h. felp. a vételárt is kifizette. E szerint és miután a lábon álló termésnek kézről-kézre való átadása a dolog természetével helyt nem foghat, a vételi ügylet teljese?! befejezve lévén, a vétel tárgyának tényleges átadásának hiánya a vételt érvénytelenné nem teszi . . . . (900. márcz. 31. I. G. 69.) 18085. Curia: Az alp. megtámadja a felébb, biróság Ítéletét azon az alapon is, h. szerinte a felébb, biróság anyagi jogszabály megsértésével mentette fel az igényelt ingókat a foglalás alól;