Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

310 V É GREH A JTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. lett volna foganatositandó. A birói kiküldött tehát azzal, h. a végt.-cz. rehajtást szenvedő részvénytársaságnak a vasúti vállalatból eredő Vasút kész- jövedelmét külön, mint ingót foglalta le, merőben törvényellenepénzbevétele: sen járt el és eljárása ebből az okból, valamint tekintettel arra, annak tarto-h. ebben az esetben a végrehajtási eljárás felülvizsgálását a közzékai. érdek is követeli, már az elsőbiróság által lett volna hivatalból megsemmisitendő. — Curia : A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik; mert a másodbiróság végzése nem tartozik azon végzések közé, a melyek ellen a végrehajtási törv. értelmében további felfolyamodásnak van helye, az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §. 1. p.-ja pedig végrehajtási ügyben nem alkalmazható. (99. szept. 13. 4700.) 54. §. 18078. Curia: A felek között nem vitás az, h. felp. a kereA fizetésből setben visszakövetelt összeggel az alp. szövetkezetnek az ettől való levond- más szövetkezeti tagok által felvett s azoktól be nem hajtható sok elmulasz- kölcsönökért a felp. mint a szövetkezet tagja által vállalt kezestása. ség czitnén valóban tartozott, a felp. hivatalnoki fizetéséből eme követelés törlesztésére havi részletekben levont összeg visszafizetése iránt támasztott kereseti követelésnek tehát, minthogy tartozatlan fizetése esete fenn nem forog, jogos alapja nincs. Azon az alapon pedig, h. a levonások felp. hivatalnoki fizetésének az 1881 : LX. t.-cz. 54. §-a szerint végrehajtás alá nem vonható részéből nem eszközöltettek, felp. visszakövetelési igényének azért nem adható hely, mert a levonások nem végrehajtás folytán, hanem a szolgálatadó m. kir. államvasutak igazgatósága által az alp. szövetkezet alapszabályai, illetve a levonások iránt a felek között a kötelezettségnek felp. részéről elvállalásakor létrejött megegyezés alapján eszközöltetvén, ez a megegyezés pedig, minthogy végrehajtás esete fenn nem forog, az 1881 : LX. t.-cz. 60. §-ának tekintete alá nem esvén, az idézett szakasznak egyedül végrehajtás korlátozására vonatkozó rendelkezése a jelen esetre nem alkalmazható. Ezek szerint felp. visszakövetelési igénye az alp. szövetkezettel szemben semmi törvényes alappal nem birván, a másodbiróság Ítéletét az itt felhozott okokból kellett helybenhagyni. (99. decz. 15. 1078.) 72. §. 18079. Kolozsvári tábla : Az elsőbiróság végzése az előnyös Törvényes zá- tételre vonatkozó, nem neheztelt részében érintetlenül marad, logjog. neheztelt többi részében hhagyatik megfelelő indokai alapján és még azért, mert a bérbeadónak a kibérelt helyiségekben levő ingóságokra vonatkozó, az 1881 : LX. t.-cz. 72. §-ában biztosított törvényes zálogjoga megelőz minden más követelést. Ennélfogva, ha a kir. kincstár az elárverezett ingó dolgokra foglalás által korábban is szerzett zálogjogot, semmint azok a dolgok a bérleménybe bevétettek, mégis a törvényes zálogjog, mely az ingó dolognak a bérleménybe bevitelével szereztetik meg, foglalással korábban szerzett végrehajtási zálogjogot is megelőzi, mire tekintettel a kir. kincstár a háztulajdonos bérbeadónak törvényes zálogjogra fektetett elsőbbségét sikerrel nem kifogásolhatja stb. — Curia: A felfolyamodás visszautasittatik. (99. nov. 8. 5910.)