Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. kedett árverés után a kielégítési sorreud és a vételár felosztási t.-cz. tervezet elkészíttetvén, az jog-erőre emelkedik, mert annakutána 30. §. a végrehajtást szenvedő ellen további kielégítési lépések nem Kereset végre- tétetnek, hanem az 1881 : LX. t.-cz. 201. §. értelmében a joghajtás meg- erős sorrendi végzés alapján a megállapított követelések kiutalszüntetese ványozása eszközlendő. Habár tehát az 1881 : LX. t.-cz. 30. §. iránt. végrehajtás megszüntetése, felfüggesztése vagy korlátozása iránti perek megindítását, a mennyiben azoknak halasztó hatály nem tulajdoníttatik, valamely záros határidőhöz nem is köti, mégis akkor, midőn a kielégítési sorrend jogérvényesen meg van állapítva, a most emiitett perek, az ezen végrehajtási eljárásban elárverezett ingatlanra nézve folyamatba nem tehetők s ily perek a vételár kiutalványozását különben sem függesztenék fel, mivel ily ideiglenes felfüggesztés, a mennyiben a végrehajtási eljárás folyamán igénybevett oly joglépés nem forog fenn, melynek felfüggesztő hatálya az 1881 : LX. t.-cz. vonatkozó intézkedései szerint magára a sorrendi megállapításra és az annak alapján teendő további lépésekre is kiterjed; csak az 1881 : LX. t.-cz. 200. §-ában megirt módozatok szerint foghat helyet. A most kifejtett felfogást megerősíti az, h. az 1881 : LX. t.-cz. még a sorrendi tárgyalás alkalmával is alkalmat ad az adósnak arra, h. ha a követelés jogerejü ítélet vagy egyezség által van is megállapítva vagy előzetes végrehajtható okiraton is alapul, annak fennállását az 1881 : LX. t.-cz. 197. §. harmadik bekezdésében megirt módozatok szerint megtámadhassa, ezen jogszabály igénybevételének az adós részéről való elmulasztása után pedig, midőn már a sorrendi végzés jogerőre emelkedett és a kielégítendő követelések jogerősen felszámolva vannak, az 1881 : LX. t.-cz. 30. §-ában megengedett perekre visszamenni már nem lehet; minthogy az ilynemű pereknek czélja, mely csak az lehet, h. a végrehajtás ne folytattassék vagy pedig ne az egész marasztalási összeg erejéig folytattassék, akkor már megszűnt. A felébb, bíróság tehát I. és II. r. felp.-ek keresetének elutasításával jogszabályt nem sértett. De nem sértett a felébb, bíróság jogszabályt azzal sem, h. harmadrendű felp.-nek, mint árverési vevőnek kereshetőségi jogát meg nem állapította, mert neki mint árverési vevőnek a végrehajtás és illetve a sorozás tárgyát képező követelések valódiságának és mennyiségének megállapításába beleszólása nincs és az esetben sem, ha ő valamely bekebelezett és sorozott követelés viselését elvállalja, illetve a követelés a hitelező beleegyezésével, továbbra is az elárverezett ingatlanon hagyatik, azt neki ugy kell átvenni, miképen azt az erre jogosítottak közbejöttével a bíróság megállapította. De az árverési vevő abból a szempontból sem élhet végrehajtás megszüntetése, felfüggesztése vagy korlátozása iránti keresettel, h. kimutassa, h. ö az árverési feltételeknek eleget tett vagy arra nézve kiegyezett. Az árverési feltételek mikénti teljesítésére az 1881 : LX. t.-cz. különlegesen intézkedvén, az erre vonatkozó intézkedésekből kimagyarázni legtávolabbról sem lehet, h. a 30. §-ban megengedett perutat az árverési vevő igénybe ve-