Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 15 hiányában az Ítélkezés alapjául elfogadta, mivel felp. a kereseti Kötelezettség tőkét kizáróan kölcsön czimén vette keresetbe, már pedig a per jogczime. során a nélkül, h. az egyes külön ügyletből keletkezett követe- Osszeszámotelést részletezte volna, maga felp. is azt állította, h. a követelés Ids, kiegyez és, nem egyedül kölcsönből, hanem részben kölcsönből, részben mint jogczim. pedig hitelbe kiszolgáltatott korcsmai és bolti áruk hátralékos árából ered. Ez a panasz nem bir megállható alappal; mert való ugyan, h. felp. keresetét az A) a. kötelezvényre alapitva, a keresetbe vett 600 frt tőkekövetelést kölcsönügyletből származtatta, azonban ettől eltérően a per során azt adta elő, h. követelése részint kölcsönadott pénznek, részben pedig az özv. J. M.-né alp.-nek hitelbe kiszolgáltatott korcsmai ós bolti áruk vételárának összeszámolás utján megállapított összegéből alakult; azonban ez a körülmény egymagában felp. elutasítására azért nem szolgálhat, mert még ha az keresetváltozásnak volna is tekinthető, e miatt alp.-ek a S E. 31. §-ának megfelelően annak idején fel nem szólaltak, hanem annak ellenzése nélkül a tárgyalásba belebocsátkoztak. Minthogy pedig a felébb, bíróság tényállása szerint a felek között különböző ügyletekből eredő kötelmi viszony tényleg fennállott és a kölcsönös elsszámolás alapjául kölcsön- és áruhitelezési ügylet, tehát oly jogviszony szolgált, a mely jog az érvényesítésre alkalmas, az ily alapon megtörtént elszámolás tehát szerződésszerű kötelezettséget állapítván meg, ebből következik, h. felp. az elszámolás eredményeként javára mutatkozó összeget jogosítva van az elszámolás eredményéül kiállított A) a. okirat alapján az annak alapjául szolgált egyes ügyletek részletezése nélkül is érvényesíteni . . . (900. jan. 4. I. G. 518 99.) 17449. Curia: . . . A I)) a. okirat 5. pontja szerint a ka- Kötelezőajánpott kölcsönt alp.-ek a leolvasás napjától számított 2 év múlva lat alakja tartoznak visszafizetni, ha esetleg felp. a kölcsönt-tovább is alp. nél meghag}rja, tartoznak alp.-ek a 2 év letelte után a kölcsöntőke után 6%-os kamatot fizetni, joga van ellenben a felp.-nek, a mikor neki tetszik, a kölcsönt bármikor visszakövetelni és alp.-ek tartoznak azt minden vonakodás nélkül, egyszeri felszólításra, azonnal visszafizetni. A D) a. okirat most idézett szakaszainak az a közönséges értelme, h. alp.-ek a kapott kölcsönt a leolvasástól két év alatt visszafizetni nem tartoznak s h. csak e két év eltelte után függ felp. tetszésétől az, h. az adott kölcsönt bármikor visszakövetelje . . . Szemben a D) a. okirat 5. pontjának most kifejtett rendelkezésével, egymagában véve az, h. I. r. alp. E) a. levélben felp-t arról értesítette, h. az 500 frt készpénzt is 1898. jan. elsejére legnagyobb köszönettel ki fogja egyenlíteni, üzletszerű ajánlat, illetve lekötelezés jogi természetével nem bir, mert ez a hatály az 500 frtra nézve az E) a. levélnek csak akkor volna tulajdonítható, ha fenforognának olyan körülmények, a melyekből jogszerűen következtetni lehetne arra, h. a felek a kölcsön visszafizetésének módját ujabban kívánták szerződésszerűen szabályozni, már pedig a felébb, bíróság ítéletéből vagy a tárgyalási jegyzőkönyvből nem tűnik ki az, h. e tekintetben felp.