Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 161 rendelte, az 1883. máj. 31. kibocsátott ininisteri rendelet 1. §-a 1875: XXXVIL alapján kinevezett ministeri czégbiztosnak az elsőbiróság ezen t. cz. intézkedése ellen beadott felfolyamodása tehát alaptalan, mert a 201. § ministeri biztos az idézett rendelet 2. §-a szerint sikeresen csak Részvénytáragy támadhat meg valamely czégbejegyzést, ha az a törvénybe saság feloszvagy a fennálló törvényes rendeletekbe ütközik, ez az eset azon- lása. ban itt fenn nem forog. (99. máj. 12. 441. P. XXXVIII. 21.) 17689. Budapesti keresk. és váltótsz. : Folyamodónak az a 211. §: kérelme, h. a czégnél bejegyeztessék F. M. és B. G. czégvezetői Külföldi részjogosultsága, továbbá az a czégjegyzési módozat, h. a fióktelep vénytársaság czégét egy helyi képviselő és egy czégvezető együttesen jogo- czégvezetője. sitva van jegyezni, nem teljesíthető, mert a K. T. 211. §-ának 3 ."). pontjaiban foglalt rendelkezéseiből nyilvánvaló, h. a külföldi részvénytársaság magyarországi fióktelepének — tehát folyamodónak is — képviseletére és érvényes czégjegyzésére kizárólag a társaság által kirendelt képviselő van jogositva; miből önként folyik, h. a czégjegyzékbe külföldi társaság czégénél csak annak a czégjegyzési jogosidtsága jegyezhető be, ki a képviselőségnek tagjává lett a társaság által kirendelve, h. a külföldi társaság magyarországi képviselősége részére czégvezető ki nom rendelhető, és h. ezeknél fogva a külföldi részvénytársaság magyarországi fióktelepe czégénél fentebb emiitett czégjegyzési módozat bejegyzésének nincs helye. — Budapesti tábla: Hhagyja indokai alapján és azért, mert abból, h. a külföldi részvénytársaság belföldön igazgatósággal nem bir, hanem annak helyét a képviselőség pótolja, és annak hatáskörével is bir, önként folyik a K. T. 211. §-ának ö. p.-jában foglalt az a rendelkezés, mely szerint külföldi részvénytársaság belföldi fiókja czégének jegyzésére egyedül a képviselőség jogosított, ennek részére tehát czégvezető ki nem rendelhető. (900. máj. 30. 1412.; 17690. Ciiria: A kereset alapjául szolgáló A. alatti szerző- 262. §. désnek tárgyát, miután abban a felp-ek az alp. irányában vas- Vasútépítés útnak kiépítését á'alány-összeg ellenében vállalták el, nem építési elvállalása anyagnak mint ingó dolognak szállítása, hanem a vasút teljes nem keresk. építményének mint ingatlannak létesítése képezte. Az elsőbiróság ügylet. a Curia joggyakorlatának megfelelően helyesen fejtette ki végzésének vonatkozó indokolásában, h. az ily szerződés ingatlanra von átkozván, a K. T. 262. §-ának rendelkezéséhez képest k?re.sk. ügyletet nem képezhet, következőleg az abból származtatott kereseti követelésre a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetősége az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §. értelmében nem volt kiköthető. Ennélfogva a másodbiróság végzését megváltoztatni, s az elsőbiróság végzését vonatkozó indokolása alapján helyben kellett hagyni. (900. máj. 18. 448.) 17691. Budapesti tábla: A kereset alapját képező jogügylet Ingatlan elingatlanra vonatkozólag jött létre és az ilyen jogügyletek az 1875: adására voXXXVII. t.-cz. 262. S-a szerint keresk. ügyleteknek nem te- naík. szerzőkintetnek, és ezt a jogügyletet az sem teszi kereskedelmi dés nem keügyletté, h. a szerződés czélja nem annyira ingatlan vagyonra resk. ügylet. Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ XI. H