Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII. natkozó intézkedések ne volnának alkalmazandók, mert a megt.-cz. hatalmazottakra vonatkozó intézkedések a részvénytársasági alkálid?. §. mazottaknak csupán képviseleti jog-körét szabályozzák, ellenben a A részvény- szolgálati viszonyok tekintetében a K. T. I. rész. (i. cziirének, társág alkal- illetőleg az ipartörvénynek ezen §-okat módosító határozmányai mazottjainak irányadók és mert a K. T. 193. §-ára alapított állandó bírói gyajellege és ügy-korlat csak annak kimondására szorítkozott, h. a részvénytársaságé, gok szolgálatában álló hivatalnokok által fizetésük iránt indított keresetekre nézve az iparhatósági előleges eljárásnak helye nincs. — Budapesti tábla: Hhagyja. — Curia: Hhagyja. (900. okt. 9. 637. Ü. L. 900. 44.) 17687. Budapesti tábla: Ha Sz. H. alp. társaságnak ügyvezető igazgatója volt is, ami alp. részéről kétségbe nem vonatott, ebbeli minőségéből kifolyólag a K. T. 198. és 43. §-ai értelmében mint keresk. meghatalmazottnak jogköre minden különös meghatalmazás nélkül a társasági ügyek vitele tekintetében csak azon ügyletekre terjedt ki. amelyek a társasíig rendes^ naponkénti üggvitelével jártak és csak azon jogcselekményekre, amelyeket az ilyen, a mindennapos ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szükségessé tettek ; mert az alp. társaság által létesített mulatóhelyen volt üzleti helyiségek bérbeadása, ugy a mulatóhelyen bármikor való megjelenésre jogosító kedvezményes belépti jegyek nagy tömege felett való rendelkezés az alp. társaság anyagi érdekeit mébyen érintő és" a mindennapi rendes ügyvitel körébe nem vonható oly fontos ügyleteket képeznek, amelyekre nézve a nevezett ügyvezető igazgató egymaga, a társaság képviseletére hivatott és jogosított igazgatóság részéről nyert külön meghatalmazás nélkül, — ibyennek létezését pedig felp. bizonyítani meg nem kísérletté, — alp. társaságot kötelező hatálylyal eljárni jogosítottnak nem tekinthető, és mert ennélfogva helyes az első bíróságnak az a kimondása, h. az alp. társaság nevében egyedül H. Sz. igazgató által a fentiek szerint a nevezett igazgatónak, mint ügyvezető igazgatónak jogköréhez nem tartozó emiitett ügyletek közvetítéséért közvetítési dij fizetése tekintetében felp.-el szemben vállaltnak vitatott kötelezettség alp. társaságra nem bir érvénynyel. (99. jan. 18. 1665.) Curia: Hhagyja. (99. aug. 30. 554.) 201. §. 17688. Curia: A keresk. czégbegyzések kihirdetésére felRészvénytár- ügyelő ministeri biztos az elsőbiróság végzése ellen beadott felsaság fel- folyamodásában nem is állítja, h. az a közgyűlési határozat, a oszlása. melyen a megtámadott bejegyzés alapul, az érdekeltek részéről annak utján megtámadtatott, illetve ennek következtében hatályon kívül helyeztetett volna, és mert a K. T. 201. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a részvénytársaság az ellene elrendelt csődnyitás következtében feloszlik, nem zárja ki azt, h. a társaság a csődnek a Cs. T. 166. §-a alapján történt megszüntetése után az összes érdekeltek hozzájárulásával további fenmaradását, illetve a társasági viszony folytatását elhatározhassa, s ennélfogva az elsőbiróság helyesen rendelkezett akkor, a midőn a.. . . közgyűlési határozatnak a czégjegyzékbe leendő feljegyzését elren-