Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

15-2 KERESKEDELMI TÖR V ÉN Y 1875: XXXVII. bizonyítás nélkül pedig' a közkereseti társaság- létezése sem lévén t.-cz. bizonyítottnak tekinthető, a tanúkihallgatás helyesen mellőztetett; mert továbbá maga felp. sem vitatja keresetében, h. közadós és alp. között betéti társasági szerződés jött létre és h. alp. ennek a társaságnak kültagja lett volna, . . . (900. jan. 10. 1002/99.) 157. §. 17678. Budapesti tábla: Folyamodó r.-t. azzal a kérelmével, Az alaptőke h. a czégjegyzékben az a körülmény, h. a felemelt alaptőke, felemelésének 3.200,000 frtot tevő részének megtörtént befizetése folytán, a lejegyzése, társaságnak most már 6.400,000 korona tényleg befizetett alaptőkéje van, kitüntettessék, elutasittatott, hhagyja azért, mert a K. T. 157. és 158. §§-ai értelmében a részvénytársaság alaptőkéje tekintetében a czégjegyzékbe való bevezetés tárgyát egyedül az alaptőkének nagysága, a részvények vagy hányadrészvények száma és ezek névértéke képezheti s igy az alaptőkére, agy egyes részvényekre eszközlött egyes befizetéseknek megtörténte külön bejegyzés tárgyává nem tehető: mert a kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában kibocsátott ministeri rendelet 10. §-ában tüzetesen fel vannak sorolva azok a tények és viszonyok, a nielyek bevezetés tárgyát egyedül képezhetik, mert folyamodónak fent körülirt kérelme a felhívott §. fgyik pontja alá sem vonható : mert ezen §. 3. p.-ja értelmében a részvénytársaság alapításánál is a K. T. 157. §-a rendelkezéseinek megfelelően bevezetés tárgyát csak az alaptőke nayysága, a részvények vagy hányadrésziények száma és azok névértéke képezi, de nem az is, h. a bejegyzett alaptőke egészben vagy annak csupán egy része és mily része van tényleg befizetve; mert ezekhez képest az alaptőkére történt egyes befizetések a czégjegyzékben esetrőlesetre külön-külön kitüntetésének helye nincs és mert ezekből folyik, h. az alaptőke felemelése esetén is az a körülmény, h. a felemelt tőkének egy része befizettetett, minden egyes befizetés megtörténte után külön-külön a czégjegyzékbe való bevezetés tárgyát nem képezheti. (99. nov. 14. 3012.) 158. §. 17<)79. Curia: A K. T. 150. §-a szerint a részvénytársaság A részvény- részéről az alapitóknak, vagy másoknak biztosítani kivánt előnyök társaság ala-& társaság alapításakor annak tervezetébe foglalandók és a pitóinak 156. §. szerint az ily különös előnyök, melyek a tervezetben biztosított megállapított mértéket meg nem haladják, az alakuló közgyűlés előnyök, által az alapszabályokba is felveendők, ellenkezőleg a társaságra nézve kötelező erővel nem birnak. Ebből következik, h. a társaságnak valamely későbbi közgyűlése is az alapitóknak, vagy másoknak a részvényesekkel szemben a társaság vagyonából valamely különös előnyt, valamennyi részvényesnek egyértelmű beleegyezése nélkül a társaságot kötelező hatálylyal nem biztosithat. Minthogy, pedig az alp. r.-t.-nak 1899. febr. 5-iki közgyűlése által az alaptőke felemelése alkalmából azoknak részére, akik a társaság alapításakor kibocsátott részvényeket jegyezték, biztosított az az előjog, h. a kibocsátandó 1000 drb uj részvény jegyzésére csakis ők legyenek jogosítva s ekként a társaság jelenlegi részvényesei közül azok, akik az alapításkor részvényeket