Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

K EI l ESKEDELMI TÖRVÉNY nem jegyeztek, hanem részvényeiket később szerezték meg, az 1875: XXXVII. uj részvények jegyzésére csak arra az esetre is csak annyiban t.-cz. legyenek jogosítva, ha és amennyiben az első aláírók az uj 158. §. részvényeket át nem veszik, az első aláiróknak a többi rész- A részvényvényessel szemben biztositott oly különös előnyt képez, mely társaság alaa társaságra nézve a fent idézett §-ok értelmében csak ugy bir- pitóinak bizhatna kötelező erővel, ha az a társaság alapításakor annak ter- tositott vezetébe és ennek alapján az alapszabályokba felvétetett volna, előnyök. ennek megtörténtét azonban alp. maga sem állítja s az alapítási tervezet és alapszabályok is az ellenkezőt bizonyítják, ennélfogva felp., mint az alp. r.-t. részvényese, ki saját részvényét nem a társaság alapításakor aláírás utján, hanem később szerezte meg, és aki a közgyűlés határozathozatalához saját szavazatával nem járult, eme határozatot, mint a K. T. idézett §-aiba ütközőt a K. T. 174. §-a alapján joggal támadja meg, miért is az emiitett közgyűlési határozatot megsemmisíteni kellett. (900. szept. 6. 796.) 17680. Curia: A felébb, bíróság Ítéletében foglalt és e rész J_QQ ^ ben panaszszal meg nem támadott tényállás szerint felp. rész- Részvénytárvéirytársaság keresetét az A) a. adóslevélre és arra alapította, h. saság kötelezz adóslevélben hitelező gyanánt megjelölt báró B. E. meghal- zettségeinek ván, ennek amaz adóslevelén alapuló követelése örökösödési osz- kezdete tály utján az özvegyére szállott, ez az özvegy pedig azt a követelést a felperes részvénytársaságnak engedményezte ... Az A) a. okirat kiállítása után a felp. részvénytársaság a keresk. czégjegyzékbe bejegyeztetett és ez a bejegyzés szabályszerűen közzététetett. Az A) a. okirat kétségtelen tartalma szerint alp. kifejezetten nem saját, hanem a felp-i részvénytársaság terhére (Rechnung) vette fel a 10,000 frtot és azt az okiratot kifejezetten nem a saját, hanem a felp.-i részvénytársaság nevében irta adósként alá ; következéskép helyes a felébb, bíróságnak az a jogi érvelése, h. az A) a. adóslevéllel szemben felp, volt köteles bizonyítani azt, h. az A) a. adóslevéllel létesült 10;000 frt kölcsön iránt alp. személyesen egyébként kötelezettséget vállalt . . . Ilyen körülmények között és a mennyiben nem nyer bizonyítást az, h. az A) a. adóslevéllel létesült 10,000 frt kölcsön iránt alp. saját személyében kötelezettséget vállalt, alp. személyesen az amaz adóslevélben megjelölt eredeti hitelezővel szemben is ama 10,000 frt iránt csak akkor és annyiban felelős, ha és a mennyiben a felp.-i részvénytársaság törvényszerűen létre nem jött volna, avagy a felp.-i részvénytársaság törvényszerű létesülése mellett az a kölcsönösszeg nem a felp.-i részvénytársaság érdekében használtatott fel; mert az irányadó tényállás szerint . . . báró B. E.-nak is az volt az akaratelhatározása, h. a kölcsönadott 10,000 frt a felp.-i részvénytársaság érdekében használtassék fel és ne az alp.-t személyesen, hanem a felp.-i részvénytársaságot terhelje, a mely megterheltetésnek jogi feltétele a keresk. törv. 160. §. szerint az, h. a részvénytársaság törvényszerűen létrejöjjön; és mert abból. h. a keresk. törv. most hivatkozott szakasza szerint a keresk. czégjegyzékbe bevezetés és ennek szabályszerű közzététele előtt a