Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

ÖRÖKLÉSI JOG. 115 eltitkolás vagy elidegenítés veszélyének kitett hagyatéki vagyon- ^Hagyaték, tárgyakra, ha valaki, a kinek örökösödési joga valószinü, a zár- Hagyatéki latot kéri, az elrendelendő. Felfolyamodó a hagyatéki iratok zárlat. között található eredeti végrendelettel igazolta azt, h. ő az ingókra végrendeleti örökös, de mint törvényes örökös is a haláleset felvétele szerint érdekelt s ig-y kérésére a zárlat elrendelésének feltétlenül helye van. Tekintve, h. az ingókra felfolyamodó az örökhagyó özvegyével együttesen végrendeleti örökös, ezekre nézve az ideiglenes zárlat az idézett t. cz. 22. §-a értelmében az elsőbirói végzés e részben megváltoztatása mellett elrendelendő volt. Az ingatlanok haszonélvezete azonban örökhagyó özvegyét illetvén, a végrendelet szerint s az ingatlanok az eltitkolás vagy elidegenítés veszélyének kitéve sincsenek, ezek tekintetében a zárlat elrendelésének sincs törvényes alapja, mely okból e tekintetben az elsőbirói végzés helybenhagyandó volt. (900. márcz 21. 656.j — Curia: A tábla végzése ellen beadott felfolyamodás visszautasittatik: mert a táblának ideiglenes hagyatéki zárlat tárgyában hozott végzése nem tartozik azok közé a végzések közé, metyek ellen az 1894 : XVI. t.-cz. 124. §-a értelmében további felfolyamodásnak van helye. (900 jun. 26. 3134.) 17612. Kassai tábla: Az elsőbiróság végzését a hagyatéki zárlat elrendelésére vonatkozó neheztelt részében megváltoztatja, a pelsőczi 244., 787., 833., 859., 966. és 1020. sz. tjkvben foglalt B. M. nevén álló ingatlanok fele részére a hagyatéki zárlatot elrendelhetőnek nem találja s M. V.-né szül. B. Zs.-t eziránti kérelmével elutasítja. A . . . . hagyaték tárgyalási jegyzőkönyvből kitetszően az örökhagyó törv. örököse és az örökhagyó férje között vitássá vált az, h. örökhagyó férjének B. M.-nak nevén álló s ennek birtokában levő ingatlanok fele része, mint közszerzemény örökhagyó hagyatékát képezi-e ? Minthogy a törv. örökös részéről vitatott közszerzeinéiry kérdésének birói Ítélettel leendő eldöntése előtt az örökhagyó férje B. M. nevén álló kérdéses ingatlanok fele része az örökhagyó hagyatékához tartozónak nem tekinthető ; minthogy továbbá az 1894 : XXI. t.-cz. 90. s következő szakaszai értelmében hagyatéki zárlat az előfeltételek fenforgása esetében is csak a hagyatékhoz tartozóknak elismert vagy az örökhagyó birtokában talált vagyon tárgyakra rendelhető el, ellenben harmadik személy nevén álló s ennek birtokában is levő ingatlanok egy részére, vitás igény alapján hag3Tatéki zárlatnak helye nincsen, ennélfogva az elsőbiróság végzésének e részben való megváltoztatásával B. Zs. férj. M. V.-né örököst a hagyatéki zárlat elrendelése iránti kórelmével el kellett utasítani. (900. márcz. 6. 637.) — Curia: Hhagyja. (900. jun. 1. 2737.) 17613. Budapesti V. Tcer. jbg: Budapesten 1897. jun. 19. végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt néhai R. D. hagyatékát képezi: 1. a leltár 1—3. t. a. felvett készpénz 6460 frt 88 kr. ; 2. a leltár 4. t. a. felvett s a m. kir. állampénztár, mint birói letét hivatalnál birói letétbe helyezett értékpapírok 1680 frt—8140 frt 88 kr. Ezen hagyatékot terheli: 1. Gyógyítási költség 296 8*