Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

106 CSALÁDJOG. Törvénytelen törvénytelen gyermek tartása iránti perben í'elp. a kereset beadágyermek tar- sát közvetlenül megelőző három évre vonatkozólag a kereset betása. adásában való késedelmeskedésnek elfogadható indokát kimutatni nem tartozik: a felébb, bíróság jogszabáhrt sértett azzal, h. í'elp.-t a kereset beadása napjától visszaszámított három évre járó tartásdíj iránti keresetével elutasította. (1)9. decz 14 I. (i. 162.) Nagyszülők 17592. Curia: Felp. felülvizsgálati kérelmében azt panatartási kötc- naszolja, h. a felébb, bíróság" azzal, h. alp.-eket, mint nagyszülélessége. ket a saját fiuknak természetes gyermeke részére tartásdíj fizetésére nem kötelezte abból az indokból, h. a tartásra kötelezett természetes apától a megítélt tartásdíj vagyonhiány miatt be nem hajtható, jogszabálysértést követett el, mert az 1877 : XX. t.-cz. 11. §-ának, a törvénytelen gyermek tartására vonatkozó rendelkezés nem meríti ki az e kérdés megbirálásánál követendő jogszabályokat, mivel a későbbi és felp. által felhívott törv.-ek a törvénytelen gyermekek jogviszonyán lényeges változtatást hoztak létre a rokonsági kapcsolatra nézve, de az 1877 : XX. t.-cz. 26. és 90. §§-aiban, valamint az 1876 : XIII. t.-cz.-nek 30. és 52. §§-aiban foglaltakból is felp. keresetére nézve jogalap levonható. Felp. panaszai nem bírnak megállható alappal. Az apának természetes gyermeke eltartása iránti kötelezettsége a nemzés tényén alapul, ez az öt illető kötelezettsége az apán kívül álló más egyénre külön kikötés nélkül és a nemzés ténye körüli büntetendő cselekményen kivül csak mint hagyatéki teher, vagy mint esetleg valamely vagyonnal járó teher szállhat át. iízzel ellentétben a felp. által felülvizsgálati kérelmében a kereseti alap megállapítására nézve alkalmaztatni kivánt és különféle egyéb jogviszonyokat szabályozó törvényekből alp.-ek tartási kötelezettségét kimagyarázni nem lehet; ugyanis az 1898 : XXI t -cz. 73. mely a fizetésköteles ápoltak szegénysége esetén, az ápolási költségnek a hozzátartozók közül ki által leendő viselése iránt intézkedik, csak a törvényes családi kapcsolatban állókra vonatkozik, azt ebbeli különös rendelkezés nélkül a természetes gyermek atyjának szülőire kiterjeszteni nem lehetvén, ebből felp. kereseti jogalapjára legtávolabbi következtetés sem vonható. A Btk. 247. §. az abban körülirott bűntett alanyául a természetes szülőt is megállapítja ugyan és bár a házassági törv. (1894 : XXXI. t.-cz.) 11. §. az ott részletezett házassági akadályok tekintetében a származás törvényes vagy törvénytelen volta tekintetében különbséget nem is tesz, mindezek a vérségi kötelékre nézve köztekintetekből felállított törvényes rendelkezések csak abban a körben alkalmazandók, melyekre azok vonatkoznak, de azokból oly családi kapcsolatra, mely a természetes apának tartási kötelezettségét a természetes apa további rokonaira, illetve szülőire kiterjesztené, következtetni nem lehet Ugyanez mondható a gyermekek vallásáról alkotott 1894 : XXXII. t.-cz. 53. §-áról is A mi felp.-nek az 1877 : XX. t.-cz. 26. és 90. §§-aira való hivatkozással azt az érvelését illeti, h. alp. ek szülői kötelességüket szegték meg, midőn elmulasztották gyermeküknek oly vallásos nevelést adni, h. a