Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

68 KÖTELMI JOG. Haszonbérleti megfizetni köteles, ezzel a szabályival a fent kifejtettek nem szerződés, ellenkeznek. (99. aug\ 30. G. 216.) Haszonbér 16178. Curia: A felebbezési bíróság neheztelt Ítéletében fizetésének tényként megállapította azt, h. felp. az A) a. csatolt haszonbéri ideje szerződésben felsorolt ingatlanokból őt özv. jogon megillető fele részt az 1894. szept. 29-től az 1904. szept. 29-ig terjedő időre félévenként és pedig mindenkor szept. 29-én és márcz. 29-én előrefizetendő évi 2950 frt haszonbér mellett alp.-nek haszonbérbe adta, továbbá, h. az alp. az 1894. szept. 29-én a bérletet átvette, azon gazdálkodott és a bért megfizette, mig az 1897. szept. 29-én esedékessé vált fél évi haszonbér lefizetését elmulasztotta és ugyanaz évi okt. 22-én a gazdálkodással felhagyva, a bérletet elhagyta; de megállapította a felebbezési bíróság azt is, h. 1898. márcz. 29-től kezdve felp. a bérlet tárgyát képező szántóföldek és legelő nagyobb részét másoknak a nyári idényre kiadta kukoricza alá való földekül, illetve legeltetésre, a lakházat pedig az évi márczius hó elején foglalta el. A felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, a midőn a fentebbi ténymegállapítással szemben alp.-t az 1897. szept. 29-től az 1898. márcz. 29-ig terjedő bérleti időszakra járó bérösszeg megfizetésére azért kötelezte, mivel szerinte, alp. a más kárán való gazdagodás kifogásával csak az esetre élhetne, ha felp. a földeket ugyanazon idő alatt adta volna bérbe másoknak illetve a házat oly időben foglalta volna el, a melyre alp.-en a haszonbéri összeget követeli. Mert köztudomás szerint a haszonbérletnél a haszonbér ellenértékét képező jövedelem legjelentékenyebb része a harmadik évnegyedben foly le, a bérösszeg is egész gazdasági évre lévén megállapítva, a bérösszeg félévi részekre okszerűen meg nem osztható, következőleg a jelen esetben 1897. szept. 29-re kötelezett bérösszeg nem az 1898. márcz. 29-ig netán elérhető volt jövedelmekért, hanem az 1898. márcz. 29-én, esedékessé vált további félévi bérösszeggel együtt az 1897/98. évi vagyis az 1898. szept. 29-ig terjedő egész gazdasági évben elérhetőkért jár. A midőn tehát felp. az 1898. szept. 29-ike előtti időben az által, h. a földeket és a legelőt másoknak kiadta, a házat pedig elfoglalta, önként rendelkezett a bérlemény tárgyával és ezzel megakadályozza alp.-t abban, h. ez az egész gazdasági év haszonvételeit kihasználhassa, felp. a haszonbéri összeget jogszerűen nem követelheti, hanem csak az a joga maradt fenn, h. a mennyiben a bérlemény tárgya a gazdasági év hátralevő részének leteltéig akár házi kezelés alá vétele vagy másnak bérbeadása, akár birói zár alá vétele következteben, az alp.-sel kikötött haszonbéri összegnél kisebb jövedelmet hozott volna, a jövedelem-különbözet és egyéb kiadásai miatt alp. ellen kártéritést követelhet. (98. szept. 21. I. G. 203.) 16179. Budapesti tsz. felebbezési tanácsa: Foglaló adása a bérleti szerződésnek nem lényeges kelléke, minthogy bérleti szerződés foglaló adása nélkül is létesülhet, mihez képest abból a körülményből, h. a bérbeadó a foglaló kiegészítését követeli, ennek határozott kijelentése vagy a feleknek erre irányuló szán-