Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 61 joga nincs; felp.-t keresetével elutasítani s mint pervesztest a Ajándékozás, perköltség- megfizetésére is kötelezni kellett. (98. jun. 15. 591.) Ajándékozás 16162. Szegedi tábla: Habár az ajándékozó az ajándékozás- visszavonása, nak hálátlanság indokából való visszavonására, vagyis az előző állapot visszaállításának követelésére, törv.-es gyakorlat szerint jogosítva van is, és igy téves a tsz.-nek az Ítélete indokolásában kifejezett az a jogi álláspontja, h. az ajándékozást az említett jogalapon nem az ajándékozó alp.-nek, hanem felp.-nek férje támadhatná csak meg, a tsz. ítéletét mégis helyben kellett hagyni, mert alp.-éknek az az állításuk, h. felp. tiltott módon jutott az -á) V. a. nyilatkozat birtokába, a felp. tagadásával szemben igazolást nem nyert. Nincs bizonyítva az sem, h. felp. és alp.-ek fia ifj. B. J. közt létrejött házasság bíróilag felbontatott, vagy h. a házastársak különélésére erkölcstelen magaviselete által a felp. szolgáltatott okot, ellenben D. A. és B. R. tanuk vallomása szerint a felp.-nek fentebb nevezett férje iszákos volt, a korcsmában részegeskedett, sőt bordélyházban is megfordult. Ily helyben alp.-ek a házasságkötés alkalmából keletkezett ajándékozásnak visszavonására vonatkozó jogot pusztán ama bizonyított tény alapján, h. felp. az alp.-ek fiától különváltan él, sikerrel nem érvényesíthetik. (98. szept. 21. 3155.) — Curia: Hhagyja. (99. jun. 13. 6767/98.) 12. Adásvevés. 16163. Curia: Igaz ugyan, h. az esetben, ha valamely A nem az el~ jogügylet, jelesül adásvétel betöltésének lehetősége teljesen kizárva adó nevére nincsen, magában véve az a körülmény, h. az eladott ingatlan telekkönyveeladónak nyilvánkönyvi tulajdonát még nem képezi, az adásvételt zett ingatlan érvénytelenné még nem teszi: a jelen esetben azonban nem erről, eladása. hanem annak az általánosan elfogadott jogszabálynak alkalmazhatóságáról van szó, mely szerint, ha egyik fél a másik által megtévesztetett és a tévedés a födolgot vagy annak lényeges minőségét érinti, a megtévesztettre semmi kötelezettség sem háramlik. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint alp.-nek a haszonbér és jövendőbeli eladás tárgyaként oly ingatlan részek is adattak át, melyek a haszonbérbeadó és eladó felp.-nek nem képezték és részben most sem képezik nyilvánkönyvi tulajdonát, de az A) a.-i haszonbéri szerződésben és az alp.-nek elfogadás végett átadott G) a.-i adásvevési szerződésben a jogügylet tárgyaiként kifejezetten és egyedül csak azok az ingatlanok jelöltettek meg, a melyek már az A) a.-i szerződés megkötésekor felp.-nek tényleges nyilvánkönyvi lulajdonát képezték s azokról az ingatlanokról, melyek alp.-nek felp. tulajdonaiként átadattak ugyan, de annak nyilvánkönyvi tulajdonát még nem képezték, a szerződésekben említés egyáltalán nem tétetik, alp. megtévesztése tehát nem abban jelentkezik, h. az eladott ingatlanok felp.-nek részben nem voltak nyilvánkönyvi tulajdonai, hanem abban, h. mig alp.-nek a jövendőbeli eladás