Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

62 KÖTELMI JOG. Adásvevés. tárgyaiként átadattak oly ingatlanok, melyek felp.-nek nem A nem az el- nyüvánkönyvi tulajdonai, addig felp. ezeket az adásvevés czélba adó nevére vett végleges megkötésekor az adásvevés tárgyaiként meg sem telekkönyve- jelölte s azokat a megállapított összvételárért eladottaknak utólag tett ingatlan sem jelentette ki. Kétségtelen tehát, h. akkor, midőn felp. a eladása. haszonbérlet és adásvétel tárgyaiként megjelölve volt ingatlanok egy részét az adásvevés alól kivonni szándékolta, az adásvételi szerződés létesitése és kiállítása nem alp. hibájából hiúsult meg, mihez képest a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, midőn felp.-t bánatpénz megvételére irányuló keresetével elutasította, s ugyanazt, mint teljesen pervesztest, a felmerült költségekben is marasztalta. (98. máj. 11. í. G. 80.) 16164. Curia. Az a körülmény, h. valamely ingatlan az arra vonatkozó vétel-szerződés megkötése idejében esetleg az eladó nevén nem áll és h. az ingatlan jelzálogilag bekebelezett köretelésekkel tul van terhelve, az ingatlanra vonatkozó érvényes adásvevési szerződés kötését ki nem zárja és ily körülmények között szerződésből kifolyólag az eladó szerződési jogait érvényesitheti is,-«Mnivel ily esetben a szerződő felek arra nézve megállapodásra juthatnak, h. az eladó a meghatározott feltételek mellett az ingatlant a maga nevére irathatja s annak utána a bekebelezési engedélyt a vevő javára kiadhatja, továbbá a tehermentesítés is a szerződő felek megegyezésével létesithető. (98. máj. 25. I. G. 112.) A terhelt in- 16165. Curia: A törv.-es joggyakorlat szerint általánosan gatlan el- elfogadott jogszabály az, h. a mennyiben ingatlan eladása teheradása. mentesen történt vagy annak tekintendő, az eladó a vételárnak kifizetését rendszerint nem követelheti addig, mig az ingatlan nem tehermentesittetett. Ez a szabály azonban csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha a vevő a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, nem tehát akkor is, ha az eladó az ingatlant terhelő követelést birói letétbe helyezte. Ebben az esetben a vevő csak azt követelheti, h. eladó a teher törlésének keresztülvitelére köteleztessék. (99. ápr. 25. I. G. 55/99. sz.) A megvett in- 16166. Curia: A felebbezési biróság felp.-t a haji 30., 178., gatlan tkve- 145., 182., 186. sz. tkjkvekben foglalt ingatlanoknak 2100 frt hátrazése a vevő ^kos vételára iránt támasztott keresetével az alapperbeli Ítélet nevére. vonatkozó része hatályon kivül helyezésével azért utasította el, mert felp. a szerződésnek részben eleget tenni nem képes, a mennyiben a háji 30., 182., 186. sz. tkjkvben foglalt ingatlanok időközben árverésen másoknak eladattak, a részleges teljesítés pedig a kereseti kérelemmel meg nem egyez és mert felp. a szerződésnek abban a részében, melyben az teljesítésre képes, eleget nem tett, a mennyiben a háji 145. sz. tkjkvben foglalt ingatlan tulajdonát csakis a szerződésben elő nem forduló feltétel teljesítése mellett kéri átengedni, a háji 278. sz. tkjkvben foglalt ingatlan bekebelezve lévő 1500 frt erejéig terjedő zálogjogot pedig nem törültette. Felp.-nek az Ítélet ellen előterjesztett az a panasza felülvizsgálat tárgyául nem szolgálhat, h. a perújításnak oly tények alapján, melyek az alapper befejezte után merültek fel, helyt