Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 53 előirt eljárást követni, ezt azonban nem tette, sőt azt sem bizo- Bíróilag nem nyitotta, h. az általa a D) a. tőzsdeügynöki kötjegy szerint biró- érvényesitheság közbenjötte nélkül eladott papíroknak tényleg birtokában tő kötelezettvolt és h. azok tényleg alp. rendelkezésére állottak. aDJ a. ségek. jelzett eladás tehát alp. rovására történtnek tekinthető nem lévén, Arkülönböannak alapján felp. alp. ellen jogos követelést nem támaszthat, zeti ügylet. Mindezeknél fogva az elsőbiróság helyesen itélt, midőn felp.-t keresetével elutasította. (98. márcz. 23. 3709/95.) — Curia: Hhagyja, a kereseti ügyletnek tisztán árkülönbözetre irányuló fogadásszerü szerencsejáték természetére alapított saját, valamint az ide vonatkozóan az elsőbiróság ítéletében is felhozott és átvett indokokból és még azért is, mert a midőn a fenforgó körülményekre tekintettel, megállapítottnak vehető az, h. a feleknek szándéka a kereseti ügylet megkötésénél nem irányulhatott másra, mint a vétel tárgyává tett államvasuti részvények tőzsdei árkülönbözetének megfizetésére, a felp. nem vitathatja sikerrel azt, h. a kereseti ügyletnek irásba foglalt tartalma nemcsak, h, ki nem zárta, hanem eggenesen lehetővé tette bármelyik félnél, h. a másiktól a tényleges teljesítést köretelhesse, sőt a felp. a jelen esetben, mielőtt még a már egy ízben elhalasztott határnap bekövetkezett s a kereseti ügyletet a tőzsdei árkülönbözetre tekintettel lebonyolította volna, a H) a. szerint az alp.-hez felhívást is intézett az esetleges szállítási intézkedésre nézve, nem vitathatja pedig azért, mert a tisztán tőzsdei árkülönbözetre irányuló ügyletek a mindennapi élettapasztalat szerint rendszerint a valóságos teljesítésre irányuló írásbeli szerződések alakjában köttetnek meg és a midőn, mint a jelen esetben, egyfelől a per adatai alapján meg van állapítva az, h. a felp. az ügylet lebonyolításánál már az első határidőben kizárólag a tőzsdén jegyzett ár szerint jelentkező különbözetnek megfizetését tartotta szem előtt, másfelől pedig semmi adat sincs arra nézve, h. az alp. a körülbelül 70000 frt tőzsdei vételár szerinti értéket képviselő 200 darab államvasuti részvényre nézve a kereseti ügyletet tőkebefektetés czéljából, a vételárnak az átvétellel való egyidejüleges kiegyenlítése által czélozta megkötni, sőt épen az ellenkező van megállapítva, a felp.-nek az ügyletnek látszólagos teljesítésére irányuló eljárására súly nem helyezhető. (98. okt. 26. 612.) 16151. Pozsonyi tábla: Tekintve, h. a per folyamán kihallgatott két tanú vallomásával kétségtelenül beigazolást nyert alp.nek az a további kifogása, miként a kereseti váltót árkülönbözeti, tehát szerencsejáték természetével biró, fogadásszerü tőzsde ügyletből keletkezett veszteség egy része fejében állította ki alp. a felp. részére, a kivel mint bizományos czéggel árkülönbözeti ügyleteket kötött; felp. tehát közvetlen szerződő félként jelentkezvén, nem tekinthető harmadik jóhiszemű személynek, mert azon ügyletek által, melyeket a bizományos harmadik személyekkel köt, jogosítva és kötelezve ő lesz, a megbízó és harmadik személyek közt pedig jogok és kötelezettségek nem keletkeznek, e szerint ezt a kifogást jogosított az alp. felp.-sel szemben