Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

öli KÖTELMI JOG. Bíróilag nem peres felek a tanú jelenlétében megegyeztek abban, h. egymás érvényesithe- üzletkörét kímélni fogják, vagyis ezen tanúnak vallomása szerint tö kötelezett-a peres felek egyikének szavait idézve „wir habén uns geeinigt, ségek. dass einer dem anderen ins Gescháft nicht eingreifen wird", Versenytilo- miből a megállapodás egész kerete tisztán kivehető, s ugyanlom. azon tanú azt is vallotta, h. a perfelek a megállapodást kötbérezték; . . . tanuk vallomásaival igazolást nyert, h. alp., ha nem is üzletszerüleg, de minden esetre vagyoni érdekből oly czikkek darusításával foglalkozott, melyek az italkimérésre, a korcsmai üzletre nem tartoznak, ellenben köztudomás szerint a füszerkereskedés czikkeit képezik. Másrészt azonban . . . Cs. J. tanú vallomásával tanúsítva van, h. felp. a kérdéses megállapodás hatálya idejében, a nevezett tanúnak szeszt, tehát kizárólag az alp. italmérési üzletének körébe vágó czikket adott el s h. felp. másoknak is kimérés utján szeszt eladott, a kihallgatott S. J. és B. J. tanuk vallomása által némileg valószinüsitve van .... A kérdéses megállapodás felp. részéről is megszegve lévén: felp. keresetét feltétlenül elutasítani kellett . . . azon jogelv alapján, h. a kötbérezett szerződésnek mindkét fél általi megsértése esetében, a kötbér egyik fél által sem követelhető. (97. márcz. 11. 5112.) — Kassai tábla: Hhagyja ... az abban felhozott indokok alapján és azért, mert . . . tanuk vallomásából megállapítható, h. felp. a közte és alp. közt létrejöttnek állított megállapodást megszegte, ennélfova felp. mint szintén szerződésszegő, a kötbér követeléséhez való jogát elvesztette. (95. jan. 25. 92.) — Curia: Hhagyja. (98. aug. 30. 2249.) 16148. Kassai tábla: A felp. keresetében kifejezetten azt adja elő, h. az alp.-sel a végből szerződött, h. alp. az első magyar általános kőszénbánya-társulat által hirdetett építkezési pályázaton, illetve árlejtésen már tett ajánlatát visszavonja s ezután az alp. a versenyből kilépjen. Minthogy pedig a peres felek e ténykedése az árlejtés eredményének csökkentésére irányult, az mint „turpis causa" birói oltalomban nem részesíthető, abból jogok és kötelezettségek nem származnak és annál kevésbbé érvényesíthetők birói uton. Ezért a jó erkölcsökbe ütköző alapra fektetett felp.-i keresetnek elutasításával az elsObiróságnak Ítéletét a rendelkező rész értelmében megváltoztam kellett. (98. jun. 7. 1546. — Curia: Hhagyja. (98. nov. 22. 895.) Együttélés 16149. Szegedi tábla: A megtámadott jogügylet valódi czélházasságon zata a házasságon kivüli, az erkölcsi törv.-be ütköző együttélésre, kivül. illetve a peres felek vagyoni viszonyainak ez alapon való szabályozására irányult, már pedig az ilyen jogalap, illetve a közerkölcsbe ütköző ilyen jogczim a tulajdonjog megszerzésére és fentartására nem alkalmas, minélfogva a felp.-nek az ezen érvénytelen alapon és czimen szerzett tulajdonjog törlésére irányuló keresete jogosult. — Curia: Hhagyja. (98. nov. 22. 4164.) Arkülöribö- 16150. Budapesti keresk. és ráltótsz.: Az A) a. okirat szezeti ügylet, rint a peres felek közt 200 darab osztrák-magyar államvasuti részvény tekintetében vételi bizományi ügylet létesült, a melyben